„Mixi pályafutása nem ért véget, csak átalakul...”
„Mixi pályafutása nem ért véget, csak átalakul...”
Bányai Viktor, egyesületünk vezetőjének szavait idéztem, mely a hétfői esti „búcsúmeccsen” hangzott el, folytatásként pedig Molnár Miklós - az elmúlt években - többször visszahallott mondatát eleveníteném fel: „Imádom a kosárlabdát, de a hazai meccsek hangulata nélkül már valószínűleg nem vállalnám a plusz edzéseket, ám így is valószínűleg ez az utolsó idényem…” Erre, többen mindig mosolyogva legyintettünk, esetleg annyit reagáltunk, hogy „Aha...” Ám most kissé az arcunkra fagyott a mosoly, mert örökifjú kapitányunk, Molnár Miklós a mondatát múlt időbe tette, tényleg visszavonulót fújt.
Elnézést, egy személyes gondolatért... Nem ért derült égből villámcsapásként a bejelentés, ám mégis... Eddig én is mindig „mosolyogva legyintettem” és elsőre ezúttal is elengedtem a fülem mellett, de amikor ténnyé vált, egyszerűen akkor sem akartam tudomást venni róla. Így aztán, „hirtelenjében” nagyon nehezen is állnak össze a szavak mondatokká, és röviden össze sem igazán lehet foglalni azt, amit Mixi letett az asztalra...
A Sólymok-érában tíz esztendővel kell visszatekerni az időkereket, de kezdjük kicsit távolabbról...
Mixi, szegedi kosaras dinasztia „sarjaként” a csongrádi megyeszékhelyen kezdte játékos pályafutását, melyet most, - több kellemetlen és súlyos sérülés dacára - 41 évesen zár le. Tehetségét az élvonalban bontakoztatta ki, és hosszú évekig szerzett NBI/A csoportos tapasztalatokat Szeged mellett Debrecenben, Pécsen, Dombóváron. Az NBI/B csoportban Vásárhelyen, Baján és Bonyhádon tette le névjegyét, ám Achilles-, majd térd problémák miatt távolabbra került szeretett sportjától, de egy hosszabb angliai - vendéglátóiparban töltött - kitérőt követően Sopronban újra csatasorba állt.
2016 tavaszán, korábbi játékosunk Tóth Viktor (jelenlegi csapatkapitányunk, Tóth Bence testvére) hívószavára igazolt hozzánk. Nagykőrösi kötődése azonban jóval korábbi, hiszen - ki ne tudná - a Molnár testvérek nagypapája a legendás nagykőrösi testnevelő, a helyi kosárlabda egyik atyja, a mindenki által csak Luciferként ismert Molnár Ferenc. Mixi, gyerekként sok nyarat töltött itt a nagyszülőknél, tehát kicsit haza is érkezett, és kijelenthetjük, hogy gyorsan itthon is érezte magát. Egyéniségéből, személyiségéből adódóan kódolva is volt, hogy mind a csapatban, mind a Sólymok család egészében azonnal megtalálja és elfoglalja a helyét... Az NBII-ben - addig is kiválóan - szereplő csapatunkhoz csatlakozott, és rutinjával sokat segített, hogy a bajnokság végén bajnoki címet és feljutást ünnepelhessünk.
A következő idényben, az NBI/B Keleti csoportjában, óriási szerepet vállalt, hogy a szezon végén átalakuló „B” csoportos bajnokságot majd a felsőházban, vagyis a Piros csoportban kezdhessük, nem kis meglepetést okozva.
A Sólymok csodaként induló felsőházi „kaland” végül hat évig tartott, Mixi már csapatkapitányként vállalt oroszlánrészt ebben, súlyos sérüléséig. 2023 februárjában mindenki azt hitte, hogy a MAFC elleni Hepp Kupa meccs játékos karrierjének a végét jelenti, ám kapitányunkat nem olyan fából faragták. A műtét utáni, rehabilitációs időszakot „kistestvérünknél”, vagyis a Tiszakécske NBII-es csapatánál töltötte, majd nagy örömünkre 2024 őszén már újra velünk készült az újabb bajnoki évadra, immáron a Zöld csoportban.
Összesen majd 300 tétmérkőzés van a háta mögött Sólymok mezben, köztük megannyi emlékezetes összecsapás, óriási győzelmek, ahogy persze fájó végkifejletek is, ...
A sok-sok beégett emlékből, kulcsmomentumból néhányat kiemelve, 2017 tavaszán, a Tiszaújváros elleni döntő párharcban, a dudaszó pillanatában szerzett győztes kosara a Kossuthban, a Piros csoportba jutás lehetőségét hozta meg. De idézzük fel a Budafok elleni „csarnokrobbantó” dudaszós távoli győztes triplát, vagy például a Bp. Honvéd elleni extra teljesítménye iugrik be, de sorolhatnánk hosszan, akad bőven választék az emlékezetes mérkőzésekből, a feledhetetlen pillanatokból, amivel megajándékozott bennünket Mixi.
Pontok, számok, statisztikai mutatók nem adják vissza, hogy mit jelentett a pályán, az öltözőben, a közösségünkben, a - mindig, minden körülmények között - szívvel és lélekkel küzdő „KAPITÁNY” személye! Csodálatos sportember, mentalitása, elhivatottsága, alázata révén igazi vezérré és példaképpé vált. A hétfő este megmutatta, hogy nem csak mi gondoljuk, érezzük így, az a hidegrázós hangulat a csarnokban, mindennél többet mond.
Hiányozni fogsz Mixi, nagyon! De szerencsére „csak” a pályán hagysz űrt magad után... Az egy évtizedes kapcsolat, a közös munka nem ér véget, mert bár a cipődet szögre akasztod, Sólymok családfőink egyikeként, szakmai stábunk oszlopos tagjaként, edzőként, vezetőként továbbra is számítunk Rád! És nagyon örülünk, hogy számíthatunk rád!
Mert ahogy Bányai Viktor fogalmazott: „Egy fantasztikusan jó EMBER játszott és volt itt velünk, közöttünk, akinek minden percben élmény volt-, és lesz is a társasága! Minden csapat ilyen csapatkapitányt, minden edző ilyen játékost, és minden játékos ilyen csapattársat kíván, mint amilyen Ő!”
Köszönünk mindent Mixi! Minden eddigit! Az első tíz évet... Mert „a pályafutásod nem ért véget csak átalakul...” BA
Fotógaléria a búcsúmeccsről, Facebook oldalunkon:
