A remények az első játékrészben szertefoszlottak...
CKE - Nagykőrösi Sólymok KE 90 -72 (33-7, 15-19, 25-29, 17-17)
Sólymok: Timkó Norbert 18, Kovács Soma 15/3, Molnár Bence 6, Fehér Péter, Filep Áron. Csere: Váits Olivér 13, Lakosa Ákos 11/3, Kocsis Attila 5/3, Molnár Miklós 4/3; Vezetőedző: Puszta Dávid
CKE: Csaba Gy. 23/3, Velkey J. 15/3, Tóth B. 12/6, Kovács B. 4, Fodor M. 3/3. Csere: Erdei M. 17/12, Csákvári Cs. 8, Tóth Z. 6, Berkics M. 2, Kalassai M., Kozma P., S. Karavdic; Vezetőedző: Siska János
Péntek 13... Nem törődve babonákkal, a bravúr reményében kelt útra csapatunk a szomszédvári rangadóra, melyre nem Cegléden, hanem ellenfelünk jelenlegi otthonában, Szolnokon a Tiszavirág Arénában került sor.
A tabella 10. helyét elfoglaló vendéglátóink öt győzelmet könyvelhettek el eddig a bajnokságban, ebből négyet hazai pályán szereztek, (BKG, DEAC, TF-BP, Veszprém) míg idegenben a Kaszásokat fektették két vállra. A CKE keretében az őszi, egymás elleni mérkőzésünkhöz képest is történt változás, a legjelentősebb, hogy novemberben tovább erősödtek, a nagykőrösi Velkey „Pityke” Jánossal, aki Jászberényből igazolt át a ceglédiekhez.
Ősszel, a Kossuthban - egy parádés 4. negyeddel – 19 ponttal (80-61) megnyertük az első párharcot, így a visszavágás is fűtötte az amúgy is esélyesebb hazai alakulatot, ám a legutóbbi hazai meccseken mutatott formát figyelembe véve azért bizakodva vághattunk a meccsbe, amely aztán nagyon nem a szánk íze szerint alakult...
Továbbra is nagyon foghíjas keret állt vezetőedzőnk rendelkezésére, Mácsai Károly és Kónya Levente nélkül keltünk útra, Vámos László még továbbra is csak a padról szurkolhatott társainak sérülése miatt, Lakosa Ákos pedig betegen vállalta a játékot.
Ami viszont nagyszerű dolog, hogy hangulatot tekintve tulajdonképpen hazai pályán állhattak oda a feldobáshoz a fiúk. Több volt a kőrösi szurkoló, és az ő hangjuk töltötte be a csarnokot, ám sok örömük nem lehetett a feldobást követően...
Mondjuk úgy, hogy lefagytunk, és a hazaiak átrobogtak rajtunk... Pedig nagyon készült csapatunk, hogy egy idegenbeli bravúrral végre megkezdjük a felzárkózást a tabellán, ám a nagy akarásnak, nyögés lett a vége... A bravúrra vonatkozó remények az első játékrészben szertefoszlottak, mivel azt gyakorlatilag odaajándékoztuk ellenfelünknek. Mindennél többet mond, hogy az első pontjaink a 6. percben születtek meg, Váits Olivér büntetőiből. Ám erre potyogtak a hazai triplák válaszként, és az első tíz perc után döbbenet a körösiek által elfoglalt lelátó szakaszon, 33-7-et mutatott az eredményjelző... Sokkoló látvány volt...
A katasztrofális kezdést követően rendeztük valamelyest a sorokat, de már csak végig futottunk az eredmény után. Az addigi minősíthetetlen védekezésünk kezdett stabilizálódni a második tíz percben és elsősorban Timkó Norbi, Kovács Soma pontokkal próbáltunk visszakapaszkodni a meccsbe. A második negyedet ugyan megnyertük, ám az első félidő végi 48-26-os állás nem sok jóval kecsegtetett...
A harmadik etapban már ténylegesen a pályán voltunk, és akadt néhány perc, amikor felcsillant a remény is... A küzdés ekkor már nem hiányzott, Soma és Olivér találatai után, pedig megérkezett első triplánk is, Soma révén, ezzel 20 pont alá értünk. (52-33) Kocsis Attila és Lakosa Ákos is betalált kintről, és sikeres közeli befejezésekkel a tetemes (28 pontos) hátrányt 13 egységnyire faragtuk, ám nagyon későn ébredtünk... A harmadik játékrészben is hatékonyabban fejeztük be támadásainkat, ezt a szakaszt is nyertük, de ez csak sovány vigasz, hiszen 73-55-ről kellett volna fordítani az utolsó tíz percben.
Persze, ez nem sikerülhetett, hiszen annál sokkal jobb csapat a Cegléd, hogy ekkora előny birtokában idegeskedni és kapkodni kezdjen, és még egy egálról induló utolsó negyedben is óriási munka lett volna nyerni ellenük. Arra törekedtünk, hogy legalább a különbség mértéke csökkenjen, és hogy az egymás elleni összesítésben jobbak maradjunk. Ákos utolsó percben értékesített büntetőivel ez a terv teljesült, a hazai 19 pontos győzelem revansaként 18 pontos vereséggel zártunk, ám ez meglehetősen gyér vigasz...
Orrlógatásra azonban nincs idő, és gyorsan kell regenerálódni, hiszen a következő napokban két megmérettetés is vár a fiúkra, ahol meg kell próbálni javítani. Kedden (jan. 17. 19:00) Hepp Kupa meccs, szombaton (jan. 21. 17:00) bajnoki találkozó, mindkettő a Kossuthban. Mindenkit szeretettel várunk! Kedden, a Vásárhelyi Kosársuli elleni kupameccsre a belépés ingyenes!
Szurkolóinknak pedig nagyon köszönjük, hogy nem hagyták ott a csarnokot a kiábrándító első negyedet követően, sőt végig hangos buzdítással próbáltak segíteni.
Meccs utáni nyilatkozatok:
Puszta Dávid: Gratulálunk a Ceglédnek, mert kiszakították a zsákot elég rendesen! Nem számít igazi meglepetésnek, mert ők erre képesek. Már az első perctől alulmaradtunk agresszivitásban és sajnos elég megilletődötten kezdtünk. Nagyon nem ízlett az a kőkemény védekezés, a faulthatár, amit a Cegléd mutatott. Fel is őröltek minket. 33-7-es első negyed önmagáért beszél, a védekezésünk semmit nem ért, nem is szeretném bővebben minősíteni. Semmivel nem tudtunk visszazökkenteni, sem időkéréssel, sem cserével. Ilyen az, amikor mi nagyon gyengén játszunk, a Cegléd pedig extrát hoz. Szép jelenetek egész sorát mutatták, zsákolások, hát mögötti passzok, szerelések, extra hármasok. Nekünk készülnünk kell tovább. Sok sikert kívánunk Ceglédre, ma láthattuk, milyen teljesítményre képesek! Köszönjük a szurkolóinknak, hogy ma is ennyien elkísértek minket és a hazai pálya hangulatát hozták el ide a Tiszavirág Arénába!
Siska János: Mindenekelőtt gratulálok a csapatunknak, mert az első perctől úgy állt hozzá a mai mérkőzéshez, hogy azt nem lehet elveszíteni! Valójában az első játékrészben eldöntöttük a találkozót, onnan már csak az eredményt tartottuk. Külön köszönet illeti a sérültjeinket, akik ma a csapat rendelkezésére álltak és sérüléseik ellenére is vállalták a meccset. Azt gondolom, hogy ha ezt a játékot - védekezésben és támadásban is – át tudjuk vinni az idegenbeli találkozókra, akkor ott is győzelmet fog érni. Sok sikert kívánunk a bajnokság további részében a Nagykőrösnek!
Fehér Péter: Az első meccsünk során, az ősszel, sokkal agresszívabban támadtunk és védekeztünk, azért is tudtunk nyerni. Ma sem támadásban, sem védekezésben nem voltunk képesek a kellő határozottsággal játszani, így az első negyedben el is dőlt minden. Egyszerűen átrohantak rajtunk. Gratulálunk nekik! Szurkolóinknak pedig köszönjük, hogy ma is ilyen szép számmal buzdítottak minket!