Nem járt messze a bravúrtól U20-as csapatunk

HOYA-Pannon Egyetem Veszprém U20 - Nagykőrösi Sólymok KE U20     62-57  (20-15, 14-13, 12-11, 16-18)

Sólymok: Kocsis Attila 12/6, Nyerges Gergő 11, Filep Áron 9/3, Bartos Bálint 8, Szrapkó Ádám 7/3, Kakulya Sándor 6/6, Petrás Vajk 4, Méhesi Ákos, Blahut Bence, Mester Márk; Edzők: Kovács Sándor és Kovács Soma

A listavezető Honvéd otthonában remekül helyt állt U20-as csapatunk a hétközi fordulóban, ám a meccsdömping szombaton ismét idegenbeli megmérettetéssel folytatódott, így nagy kérdés volt, hogy a kevés edzés, sok utazás milyen hatással lesz a srácokra. A győzelmi reményekről annyit, hogy a hazaiak az előkelő 4. helyről várták a 11. helyen álló csapatunkat, és az őszi mérkőzésen 30 pontos veszprémi siker született jelenlegi „albérletünkben” Kiskunfélegyházán. S, ha ehhez hozzátesszük, hogy a csapat egyik alapembere Mester Márk továbbra sem léphetett pályára derékbántalmai miatt, és a további megbetegedések miatt összesen 9 bevethető emberből Bartos Bálint is csak az első félidőben tudta segíteni a csapatot, hát bizony esélyeink jószerivel a nullával voltak egyenlők. Ehhez képest azonban nem járt messze együttesünk a bravúrtól…

A feldobást követően egy perc múlva máris hazai időkérésre került sor, mivel fiaink 6-0-val lepték meg a bakonyiakat. Vajk, Szrapi és Bálint fejezte be kosárral az első három támadásunkat. A játékmegszakítást követően megszülettek az első hazai pontok is, de Kakulya Sanyi triplájával újra mi következtünk. A folytatásban a hazaiak felnőtt csapatban is meghatározó szerepet betöltő játékosai vezérletével fordítottak, de Bálint és Gergő pontjaival tapadtunk. (20-15)

A második tíz percben sem tudott nagyobb fölényt kialakítani a hazai gárda, mert rengeteget dolgozott mindenki és a támadásaink ugyan nem voltak túl eredményesek, de a védekezés jól működött. Tíz ponttal elléptek azért a hazaiak, de Attila és Szrapi hárompontosainak is köszönhetően a szünetre nem alakult ki nagyobb különbség. (34-28)

A harmadik negyedben 12 pontos előnyre tett szert a Hoya, mert támadásainkat még kevésbé sikerült pontosan befejezni. De küzdöttek a fiúk tisztességesen és védekezésünk továbbra is kemény feladat elé állította a hazaiakat. Áron közelről és távolról is betalált, majd Attila betörése sikeredett jól, a negyed végén pedig Gergő palánk alatti küzdelme hozott pontokat és ezzel már hét egységnyi távolságra lopakodtunk vissza. (46-39)

A negyedik etap első kosara is Gergő nevéhez fűződik és a srácok nagyon ráéreztek, hogy lehet keresnivalójuk. Attila állt bele bátran egy dobásba a hárompontos vonalon túlról, és be is talált, majd Gergő verte meg védőjét és a 9-0-s szakasszal egyenlítettünk is. (46-46) Hazai pontok után Sanyi vágott be egy triplát és így hat perccel a vége előtt teljesen nyílt volt a mérkőzés. (49-49) A hazaiak „felnőttjei” léptek elő főszereplővé ismét, de a mieink is „vérszagot kaptak” és fáradhatatlanul harcoltak minden labdáért, lehetőségért. A Veszprém vezetett néhány ponttal, védekezésünk nagy energiákat emésztett fel, a támadásokba becsúszott néhány hiba, így a végjátékban nem sikerült az a kis pluszt hozzátenni, ami elég lehetett volna a nagy meglepetéshez. Kocsis Attila parádés lepattanó „letépése” és abból szerzett kosara révén még nagyon közel voltunk ehhez, (58-55) mi több, támadhattunk az egyenlítésért, de a tripla kísérlet sajnos lejött. A végén faultokkal próbáltunk támadóidőt nyerni, azonban a hazaiak keze nem remegett meg a büntetővonalon és ezáltal be is húzták a meccset. De közel sem úgy, ahogy ez előzetesen várható volt, és ebben nagy szerepe van a mieinknek is, akik nagyszerű teljesítménnyel rukkoltak elő. Jár a vállveregetés a fiúknak.

Kovács Sándor edző: Viszonylag jó szerkezetben léptünk pályára, de így is gondunk akadt a lepattanók megszerzésében. Viszont közel 20 pontos hátrányt sikerült ledolgozni, és amikor odaértünk 4 pontra úgy voltunk vele, ha ezt sikerül megtartani a végéig, akkor bármi lehet. Sajnos egymás után három támadást rontottunk el, így elmaradt a nagy bravúr.