nagykőrösi sólymok kosárlabda egyesület
Nagykőrösi Sólymok KE – Veszprém KK 82 -102 (17-23, 14-31, 27-22, 24-26)
Sólymok: Filep Áron 20/9. Fehér Péter 17/3, Molnár Miklós 16/6, Tóth Bence 10, Mári György 4; Csere: Tóth Márk 11, Béres Benedek 4, Hőgye Attila, Kónya Levente, Sárai-Szabó Zsolt, Irimia Krisztián; Edző: Kovács Márk
Veszprém: Dupree Michael Marquise 32/9, Geiger Bálint 13/3, Okoh Victor Kelechi 10, Polster Attila 9/9, Tóth D. 7/3; Csere: Vukasin Krkljes 18/6, Kocsis Attila 8/3, Kiss D., Sáfrán B., Valkó Á.; Edző: Alex Geddes
Pénteken hazai mérkőzéssel folytatódott a bajnokság csapatunk számára... Az egyik bajnokaspiránst fogadtuk a Kossuthban, nem éppen a legkedvezőbb előjelekkel... Már a múlt héten is tartalékos csapattal utaztunk Békéscsabára, majd ott újabb sérülés történt, így két Bencénk (Molnár és Mészáros) mellett Csorvási Milán is kidőlt, nem tudta végigjátszani a meccset. Hétközben pedig Tóth Bence bokája fordult alá edzésen, így gondjaink tovább szaporodtak
A két csapat azonos bajnoki mérleggel - két győzelem, egy vereség – rendelkezett a meccs előtt, a veszprémiek hazai pályán nyertek kétszer, nagyon simán verték az Eger csapatát, fordulatos mérkőzésen kerekedtek felül a Vásárhelyi Kosársuli ellen, és Tiszaújvárosban, a tavalyi bajnoki döntős otthonában maradtak alul.
A bakonyi alakulat óriási vérátömlesztésen esett át a nyáron, tavalyi játékos keretükből gyakorlatilag csak hírmondó maradt, a szerb, de „kosárlabda magyarnak” számító Vukasin Krkljes személyében. A két legnagyobb vezéregyéniség közül Madár András Óbudára igazolt, míg a csapatkapitány, Szabó Péter befejezte játékos pályafutását, ám edzőként továbbra is a veszprémieket erősíti, ahogy a játékkal szintén felhagyó Szeifert Zalán is. A vezetőedző személye nem változott, továbbra is a skót Alex Geddes irányításával kezdték az idényt. Légiós poszton viszont csere történt, egy másik, de szintén amerikai érkezett Dupree Michael Marquise, aki az eddigi három meccset 22,7 pontátlaggal hozta le. A további érkezők többsége, hazai csapatok meghatározó játékosai voltak, így – a teljesség igénye nélkül - említsünk meg néhányat. Polster Attila, évekig az élvonalbeli Zalaegerszeget erősítette, de megfordult az A csoportban Székesfehérváron és Sopronban is. Győrből tette át székhelyét Geiger Bálint, Sopronból Tóth Dániel, Tiszaújvárosból pedig a 207 cm magas, nigériai származású Okoh Victor Kelechi. Két ígéretes fiatal, Kiss Dominik Szolnokról, Sáfrán Botond Paksról érkezett. A felsorolás nem teljes, ám egy játékosról még feltétlenül essék szó, hiszen először készülődött játékra a vendégöltözőben, saját nevelésű játékosunk, Kocsis Attila, aki egyesületünk színeiben járta végig a szamárlétrát, minden korosztályban kimagaslóan teljesített, kulcsembere volt csapatainak, és alig több mint 17 évesen debütált a felnőttek között...
Rendkívül kemény diónak ígérkezett a péntek esti derbi, mely nagyszerű hangulatban kezdődött, de kulcsjátékosaink hiányában rendkívül halvány győzelmi eséllyel... Csapatkapitányunk, Tóth Bence melegített, és úgy döntött megpróbálkozik a játékkal, ám Csorvási Milán, Molnár Bence és Mészáros Bence civilben ültek egymás mellett...
A csapatok bemutatásánál nagy taps fogadta a mieinket, köztük értendő a veszprémi mezben kifutó Kocsis Attila is, akit nagy szeretettel fogadott a „Sólymok-család”.
A feldobást követően Fehér Peti vezérletével bátran nekimentünk a Veszprémnek, nagy csatát előrevetítve. Molnár Miklós kosara nyitotta a meccset, ám a válasz hárompontos formájában érkezett, majd bemutatkozott az amerikai légiós is, egy laza csuklóval elengedett találattal. (2-5) Peti (8) és Tóth Márk (5) pontjaival üldöztük óriási tempót diktáló és triplákkal is operáló ellenfelünket. (15-21) Tóth Bence értékesített két büntetőt a negyed vége előtt, de a záró momentum a vendégeké volt, 16-23-as állással ért véget az első tíz perc.
A veszprémi légiós hárompontosa indította a második etap borzalmait, mely a nigériai „égimeszelő” palánk alatti uralkodása jegyében folytatódott számunkra. A rendkívül kemény stílusban védekező vendégek egy-egy megmozdulása csak nézőtéri felháborodást keltett, ám a játékvezetők szerint általában belefért... Béres Benedek és Hőgye Attila is a fejét tapogatta amikor nagy vehemenciával felborították őket, Peti a bordái közőtt tapogatta egy „könyökös” nyomait, valamivel később pedig Tóth Márk kért cserét vérző arccal... A játék is zajlott, ebben (is) a veszprémiek akarata érvényesült... Mixi két büntetőt értékesített, majd triplával válaszolt Kocsis Attila „beköszönő” hárompontosára is, (22-33) de mintha a fiúk fejben fel is adták volna a kilátástalannak tűnő küzdelmet. Egyre jobban szakadtunk le az óriási dobóformát mutató veszprémiektől. Béres Beni egyik büntetője ért célba, ellenben az újabb 7 veszprémi ponttal, és Kocsis Attila újabb találatát követően, 23-40-es állásnál időt is kértünk. Tóth Bence villant meg, Márk és Beni egy-egy büntetőt értékesített, Mixi rutinja hozott két pontot, az eredményjelző 29-46-et mutatott az első félidő vége előtt egy perccel. A 20.perc már a rémálomszerű folytatást vetítette előre, hiszen két veszprémi tripla, összesen 8 bakonyi pont született még... Pozitívumként egy remek befejezéssel „megérkezett” Filep Áron is a meccsbe...
A 31-54-ről induló második félidőre aztán egy szebbik arcát mutató csapat jött ki a pályára, a hatalmas szívvel küzdeni tudó, és soha fel nem adó társaság, vagyis az „igazi Sólymok”.
Vendégkosárral indult a harmadik etap, de Peti elsüllyesztett egy triplát, majd az egyre magabiztosabban mozgó Áron betörése zárult 2+1-el. Áron ezt követően kintről, a sarokból suhintotta rá, tripláját hatalmas üdvrivalgás fogadta, ahogy Mixiét is a következő támadásnál. (43-58) Óriási energiákat mozgattak meg a fiúk, és faragták a különbséget. A már ihletett formában játszó Áron küldött be egy újabb triplát, majd közelről is remek megoldással jelentkezett, ahogy Mixi is. (50-62) A szurkolók űzték-hajtották a csapatot, most éppen Tóth Bencét éltették kétpontot érő tempója után, de a szűk rotáció miatt az „erő nem velünk volt”, és a veszprémi triplák ellen sem találtunk orvosságot, újra nyílt az olló. (52-74) Márk, Bence és Peti egy-egy remek találata váltott ki nagy tapsot még ebben a játékrészben, de a különbség nem sokat csökkent. (58-76)
A záró felvonást ellenfelünk találata nyitotta, de Mári Gyuri és Beni révén is ragyogó befejezések születtek, majd újra jött Áron, aki Gyuri passzát váltotta pontokra látványos megoldással. (64-78) Védekezésünk – a második félidő egészében – stabilabbá vált, olykor nagyszerűen zárt, de az amerikai játékossal nem bírtunk, ipari mennyiségben termelte a pontokat. Mixi és Gyuri a magyar virtusból tartottak bemutatót, két-két pontot téve a közösbe. Peti látványos befejezése is nagy tapsot kapott, de Bence előkészítése sem volt piskóta, majd Bence befejezőként is nagyot virított. (72-86) Újra hallatott magáról Áron, pontosabban a nevét skandálta a publikum, remek támadás végén Bence gólpasszából érkezett a két Filep pont. (74-86) A huszáros hajrát egy vendég hármas fékezte, ám Áron újabb trojkája robbantotta a csarnokot, és nőtt a bizakodás, hátha bekövetkezik a csoda... (77-89) A nem mindig teljesen érthető és a következetességet is megkérdőjelezhető ítéletek után büntetők sorát dobhatta ellenfelünk, és a hibátlan végrehajtásokkal gyakorlatilag pont is került a meccs végére... Márk és Peti fejezett be még egy-egy szép akciót, ellenfelünk pedig elérte, majd át is lépte a 100 pontos határt.
A végeredmény 82-102
A mérkőzés végén ennek ellenére is hangosan szólt a „Szép volt fiúk!”, A szurkolói elismerés a fiúk küzdeni tudásának és - főleg - a második félidei teljesítményének szólt.
Ami pedig még fokozta a hangulatot a szünet után, Filep Áron remeklése. A veszprémiek amerikai légiósa után, fiatal játékosunk nyújtotta a második legjobb teljesítményt a meccsen, ezzel pedig eddigi legjobbját hozta a felnőtt csapatban, sok hasonlót kívánunk neki!
De - elsősorban - a második félidei produkciót tekintve az egész csapatnak jár az elismerés, hiszen nagyot küzdöttek, mindent megpróbáltak, de ilyen foghíjas felállásban azért csodát tenni, meccset nyerni nem tudtak.
Gratulálunk Kocsis Attilának is, aki - szintén „a mi fiunk” - jó teljesítménnyel tért vissza a Kossuthba, veszprémi színekben.
Köszönjük az utolsó pillanatig tartó szurkolást, a nagy nézőtéri támogatást, sérültjeinket pedig nagyon várjuk vissza, mielőbbi felépülést kívánunk nekik!
A bajnoki pontvadászatot idegenben folytatjuk, november 3-éán, ám előtte egy Hepp Kupa találkozóra is utazunk, október 30-án Békéscsabán vár feladat a fiúkra.
Edzői nyilatkozatok:
Kovács Márk: Úgy érzem a hiányzók miatt kicsit hit és tűz nélkül kezdtük el a meccset, amire ráadásul az ellenfél pazar dobóformát fogott ki. Nagyon jól használták ki a gyengeségeinket, rengeteg hibát követtünk el védekezésben, ami miatt görcsösek lettünk támadásban. Azonban az, hogy a második félidőre ilyen mentalitással, és önbizalommal jöttünk ki, mindenképpen a játékosok érdeme. Nagyon örülök, és büszke vagyok rájuk, hogy nem adtuk fel, és közelebb tudtunk jönni. Köszönjük a szurkolóknak a biztatást! A Veszprémnek pedig gratulálunk, és igyekszünk majd visszavágni nekik idegenben!
Alex Geddes: Nagykőrösön mindig jó játszani, mert nagyon jó hangulatot teremtenek a szurkolók, és nagyon örülünk, hogy a volt nagykőrösi játékos, Kocsis Attila ilyen szép fogadtatásban részesült. A meccs első félideje nagyon jól sikerült, nagy előnyt tudtunk kialakítani, viszont a második félidőben a kivitelezések akadoztak, erre nagyon oda kell figyelnünk a következő mérkőzéseken. Rendkívül nehéz itt mérkőzést nyerni, így nagyon örülünk a győzelemnek!