Micsoda meccs, micsoda végjáték, és.... micsoda győzelem!

Nagykőrösi Sólymok KE - DVTK Akadémia/C 68-67 (19-23, 9-17, 24-14, 16-13)

Kele Viktória14, Erdélyi Hédi13/3, Szarka Noémi10, Fehér Nóra 8, Nagy Luca 8, Ronkó Hédi 8, Király Anna 5/3, Bányai Réka 2, Pesti Lilla, Patakvárhegyi Anasztázia, Kis Zsófia; Edző: Bányai Viktor

Októberben, Miskolcon fájó vereségbe futottak bele lányaink, így egyértelműen a visszavágást tűzték ki célként, és nagyon motiváltan álltak oda a feldobáshoz. Már a meccs előtt nem kis izgalmat jelentett, hogy Kele Viki időben érkezik-e Kecskemétről. Játékosunk a buszon ült a több kilométeres torlódásban, majd Kőröshöz közelebb érve leszállt, és az utolsó kilométereket futva tette meg, és éppen csak, de odaért. Bemelegítésre már nem volt gondja... Hozzáállása pedig plusz motivációként szolgált a többieknek is.

És így is kezdtek lányaink, nagyon elszántan, óriási akarattal és kőkemény védekezéssel. A támadások azonban akadoztak, a befejezésekbe sok hiba csúszott. Ziccerek, büntetők sokasága maradt ki, de így is fej-fej mellett haladt a két csapat az első negyedben, melynek a végén a pontosabban célzó vendégek álltak jobban.

A második tíz percben a játék képe mit sem változott, viszont a dobóteljesítmény katasztrofálisra sikeredett. Nem akartunk hinni a szemünknek, mintha bedeszkázták volna a gyűrűt, az üres ziccerek is sorra kimaradtak, és a döbbenettől még a lepattanókat is elfelejtettük összeszedni. A küzdés továbbra is jelest érdemelt, ám a helyzetkihasználás... Bukásra álltunk! Fokozatosan el is lépett a DVTK, és szinte sokként hatott csapatunknak, hogy 14 ponttal (21-35) álltak jobban a miskolciak, amit a mezőnyjáték nem támasztott alá. Kilenc pont csöpögött össze ebben a negyedben, alaposan fel volt adva a lecke a folytatásra...

Ami aztán katarzist hozott...A harmadik etapban ha lehet, még tekertek egyet a lányok a gombon... Agresszív védekezéssel alig hagytak levegőt ellenfelüknek, és több labdát szerezve gyors akciókat vezettek. Ebből könnyű kosarak és kibrusztolt találatok egyaránt születtek, a lepattanók terén is javulás mutatkozott, ám a célzással továbbra is hadilábon álltunk, a kiharcolt lehetőségek kb. harmada zárult kosárral, viszont második és harmadik szándékból is jegyeztünk pontokat. A nagy tempó, a védekezés rovására is ment helyenként, ám mindent egybevetve, a hatalmas küzdés eredményeként lépésről lépésre apadt a hátrány, ebben a 10 percben 10 pontot sikerült ledolgozni, (52-54) és a látottak izgalmas végjátékot ígértek.

A záró felvonásban az addig is remek meccshangulat tovább fokozódott a teremben... Ronkó Hédi egalizált a negyed nyitányaként, Kele Viki betörése után pedig átvettük a vezetést is. (56-52) De kissé talán túlpörögtünk, a védekezés kihagyott, 0-5 a „jutalma” és újra a DVTK-nál az előny. Egy kosár itt, egy ott, majd elkapjuk a fonalat, 6-0-át futunk, a tartalék energiákat is elővarázsolva. (64-61) Ám a vendégek is foggal-körömmel küzdenek, és az óriási adok kapokban, újra ők állnak jobban. (64-65) Hihetetlen izgalmak közepette Erdélyi Hédi gyötri be védők szorításában, majd Nagy Luca harcol ki büntetőket, és nem remeg meg a keze, helyére is teszi mindkettőt.(68-65) Elképesztő végjáték, nagy szurkolás, és óriási öröm a drámai csata végén, mert az utolsó két percben volt itt minden, de pont már csak kettő született, amivel már csak szépítettek a vendégek.

Junior lányaink fantasztikus küzdeni tudással jöttek vissza a 14 pontos hátrányból, és idegtépő végjátékban kerekedtek felül ellenfelükön, és - nem mellesleg - saját dobóteljesítményükön. A szív diadala volt péntek este a Rákócziban, némi szerencsével, amiért viszont nagyon megdolgoztak a lányok! Szép volt csajok! 

Bányai Viktor: Először is gratulálok a lányoknak! Nagyon rosszul dobtunk, a támadásaink akadoztak, a lepattanózással is gondjaink voltak, de a szívünk a helyén volt. Nagyon akartuk ezt a győzelmet és olyan jó volt látni a felszabadult örömöt a lányok arcán a meccs végén! Ha ki kellene emelnem valakit, akkor azt mondanám: CSAPAT!