Idegenbeli győzelem és továbbjutás a Hepp Kupában!

Kiélezett küzdelemben, nagy fordítással, kiváló csapatmunkával, és Fehér Peti extrájával megnyertük a szerda esti dobópárbajt Békéscsabán!

Békéscsabai KK - Nagykőrösi Sólymok KE 97 -101 (31-26, 25-21, 27-27, 14-27)

Sólymok: Fehér Péter 29/21, Molnár Bence 19, Lakosa Ákos 17/3, Váits Olivér 16/3, Molnár Miklós 9/3, Kocsis Attila 7/3, Vámos László 4, Kónya Levente, Filep Áron; Vezetőedző: Puszta Dávid

Túlzás lenne állítani, hogy duzzadó önbizalommal indultak a fiúk a Viharsarokba, ahol a nagyon fontos célt az jelentette, hogy újra megtaláljuk a jó irányt, a győzelemhez vezető utat, s, nem mellesleg, hogy revansot vegyünk a tavalyi „kupánvágásért”. Az előző idényben, egyetlen kosárral maradtunk alul ugyanitt, így Békéscsaba jelentette a végállomást a Hepp Kupában, akkor.

Ezúttal is hatalmas csatára kényszerítette együttesünket az NBII Keleti csoportjának listavezetője. Helyzetünket cseppet sem könnyítette, hogy Timkó Norbit és Mácsai Karcsit is nélkülöznünk kellett, munkahelyi elfoglaltságaik miatt, így igencsak alacsony szerkezetű csapattal álltunk oda a feldobáshoz.

Egy gyors duplával és egy triplával rontottak ránk a lila-fehérek, részünkről Molnár Bence avatta fel a gyűrűt, majd Fehér Peti kétszer emelt rá hibátlanul. Molnár Miklós köszönt be, ezzel át is vettük a vezetést, (7-8) de csak a következő ellentámadásig. Nagy tempót diktáltak a hazaiak, és ők jártak előrébb néhány ponttal. Megszületett Fehér Peti első triplája, majd hamarosan a második is, de közte Lakosa Ákos is megkezdte a pontgyűjtést, felzárkóztunk egy pontra. (17-16) Látványos tripla párbaj zajlott, a hazaiak négyszer találtak be kintről hat perc alatt, és Kocsis Attila távolijával a nevünk mellé is felkerült a 3. tripla. Molnár Bence villant meg két duplájával újra nálunk volt az előny, (20-22) de csak fél percig. A negyed végét megnyomták a nagyon jó dobóformát produkáló hazaiak, az utolsó két percet 11-4-re megnyerték. Vámos Laci és Peti talált be részünkről.

A pontgazdag nyitányt, (31-26) valamivel visszafogottabb második tíz perc követett, de ebben a szakaszban is a csabaiak támadtak hatékonyabban. Az etap elején Peti süllyesztett el egy trojkát, majd Váits Olivér pillanatai következtek, négy büntetőt pakolt helyre, a 7-0-s kezdésünk után azonban elakadtunk, a következő három percben egyedül Molnár Bence talált be, el is léptek a hazaiak 10 ponttal. (45-35) Olivér törte meg a gólcsendünket, majd a negyed végén Ákos tartotta meccsben csapatunkat, 10 pontot szerzett zsinórban, melyből az utolsó hármat egy tripla jelentette. A szünetre 56-47-el mentek a csapatok.

A második félidő is csabai kosárral vette kezdetét, ám Olivér triplát suhintott, és érkeztek zsinórban a Sólymok találatok, Bence, Ákos és Peti révén, 10-0-t futva ezzel, majd kapitányunk, Molnár Miklós triplájával egyenlítettünk (60-60) is a nagy versenyfutásban. Ismét hazai előny, hihetetlen dobóteljesítményüknek köszönhetően, Olivér és Ákos közelijeivel, Bence két remek akciójával nem engedtük el őket, (71-68) ám egy újabb megtorpanás részünkről, extra találatok ellenfelünktől és ismét 10 egységnél nagyobb a különbség. (80-68) Időkéréssel rendezzük kicsit sorainkat, Kocsis Attila, Vámos Laci és Molnár Bence pontokkal pedig zárkózunk, ám a dudaszó előtt újabb hazai hárompontos köt ki a gyűrűnkben, így 83-74-et mutat a kijelző, 30 percnyi játék után.

A záró felvonás hihetetlen izgalmakat, és nagy fordulatot hozott, Fehér Peti és Kocsis Attila főszereplésével pedig a katarzist is... Előbb még egy csabai tripla hullott be, egyre reménytelenebb helyzetet teremtve (86-74), ám Peti válasza is a hárompontos vonalon túlról érkezett, Bence pedig betörésből növelte pontjainkat. Ezt reprodukáltuk a következő percben is, Peti tripla, Bence dupla (88-82) és elkaptuk a fonalat, és mi diktáltuk a tempót, parádés támadás befejezésekkel pedig megfordítottuk a meccset. Mikszi közelről, Peti távolról, Mikszi a büntetővonalról, Peti pedig újra kintről veszi be a gyűrűt. A 17-0-s roham pedig 88-94-es állást jelent szűk 3 perccel a vége előtt. Peti négy triplát szórt 5 perc alatt, de az egész csapat nagyot ment, így már nekünk állt a zászló. Persze miért is adta volna fel ellenfelünk, nagy hajrát indítottak. A flúgos futamban minden momentum nagy jelentőséggel bírt, így az is, hogy Olivér biztos kézzel végezte el a büntetőket, (92-96) Kocsis Attila pedig egészen elképesztő és kulcsfontosságú lepattanózást mutatott be mindkét palánk alatt, és egy létfontosságú duplát is begyötört. A kiélezett végjátékban Ákos egy büntető tette a helyére, a zárszó pedig Olivéré volt, ő állította be a végeredményt, a nagyszerű, közönségszórakoztató meccsen.   

Várhatjuk a Hepp Kupa következő körének sorsolását, és amellett, hogy kiharcoltuk a továbbjutást, remélhetőleg ez igazán lélekerősítő győzelem is egyben, mely óriási löketet adhat a bajnoki folytatásra is...

Vezetőedzőnk érthetően nagyon elégedetten nyilatkozott a meccsről...

Puszta Dávid: Úgy érzem mélyről, igazán mélyről jövünk, de remélem sikerült egy irányba terelni a hiteket. A szerdai meccs legalábbis ezt mutatja... Tudtuk jól, hogy a Békéscsaba nem NBII-es szintű csapat, simán NBI/B-s játékerőt képviselő gárda. Hazai pályán, eksztázisban játszva, hihetetlen kemény és kellemetlen ellenfél voltak. Extra dobóteljesítménnyel, emberről, szinte az arcunkból szórták a hárompontosokat. Tartalékosan mentünk, mert magas-embereinkkel Timkó Norbival és Mácsai Karcsival ezúttal nem számolhattunk. Abszolút mezőnyjátékosokkal kellett 40 percet játszanunk, hogy ne daráljanak be bennünket a gyűrű alatt, továbbá a lepattanó csatákat se veszítsük el oly mértékben, hogy az fájó legyen a végeredmény tekintetében. A sikerünk hátterében valójában az áll, hogy a játékosoknál egytől egyig olyan akarat, tartás, mérhetetlen és törhetetlen hit jött elő, hogy nem is tudom, hogyan fogalmazzam ezt meg... A jó értelemben vett hidegrázós élmény! Olyan elánnal és elszántsággal álltak bele a mérkőzésbe a fiúk, hogy az első pillanattól az utolsóig azt éreztem, hogy ma itt nem lehet probléma. Elképesztő energiával és hittel mentek bele a különböző játékhelyzetekbe, minden egyes szituációba, ennek pedig meg kellett, hogy legyen az eredménye, úgy éreztem, hogy meg is lesz. Mindenki rengeteg háttérmunkát tett hozzá, hogy az eredmény így alakuljon, hatalmas csapatmunka volt. Küzdöttünk, és a fordulópont úgy a 34-35. percnél jött el. Addigra sikerült véglegesen kifárasztani ellenfelünket, a védekezési formánk sem ízlett nekik, de ugyanakkor nekünk be is kellett dobni, olyat, ami átlendíti a csapatot a holtponton. Fehér Peti (négy triplát szerzett az utolsó tíz percben) tudott olyan extrát hozzátenni, amivel fordítani tudtunk. Amikor már vezettünk, de kérdéses volt, hogy foghíjas csapattal bírjuk-e még erővel, jött egy nagykőrösi fiatal, aki leszedett négy(!) támadólepattanót és egy védő lepattanót, amivel gyakorlatilag el is döntötte a végjátékot mentálisan is és számszerűleg is. Kocsis Attilát így külön is kiemelném, és gratulálok neki! Persze Fehér Petinek is, és nagyon örülök annak, hogy kihozta magából azt az erőt és tudást, ami valójában benne van. Nagyon büszke vagyok a srácokra, az egész CSAPAT-ra, így csupa nagybetűvel!  Olyan élménnyel gazdagítottak, amire ha rágondolok, fel fog tölteni, és ilyet pénzért nem lehet venni... Nagyon örülök a győzelemnek és a továbbjutásnak! Nem is kérdés, ezen az úton kell mennünk tovább! A Hepp Kupa kapcsán megfogalmaztuk, hogy idén a final fourba szeretnénk eljutni, és meg is fogunk érte tenni mindent.