nagykőrösi sólymok kosárlabda egyesület
Messze voltunk a bravúrtól...
Nagykőrösi Sólymok KE – Jászberényi KSE 70-101 (16-28, 21-25, 11-28, 22-20)
Sólymok: Molnár Miklós 14/9, Timkó Norbert 12, Molnár Bence 11, Mácsai Károly 10, Lakosa Ákos 8, Mester Márk 7, Jókai Mátyás 3/3, Kakulya Sándor 3/3, Fehér Péter 2, Kónya Levente, Kocsis Attila, Filep Áron;
JKSE: Velkey 26/9, Olasz Á. 24, Rakic 12/3, Meleg K. 10/6, Nagy S. 10/6, Homoki 9, Rosic 8/6, Fekete D. 2, Kovács, Szalkai,
Vasárnap este az NBI/B Piros csoport 10. fordulójának záró mérkőzésén, a tavaly még „A” csoportban szereplő Jászberény KSE gárdáját fogadtuk a Kossuthban, és - ahogy vezetőedzőnk, Kovács Sándor fogalmazott - egy bravúrnak számító győzelemre készültünk...
A legutóbbi három összecsapást megnyertük hazai pályán, (két bajnoki, egy kupameccs) helyenként kiváló játékkal, így bizakodva vártuk a vasárnap esti mérkőzést, ahol szerettünk volna egy nagy meglepetést okozni, és elkapni a bajnok esélyest, akiknek keretét, nagyon magas és erős játékosok, honosított amerikai és szerbek mellett, „A” csoportos rutinnal felvértezett kosarasok alkotják, köztük egy közeli, jó ismerős. A JKSE színeiben hazalátogatott Nagykőrösre az egyik „Pityke”, vagyis Velkey János, aki jelenleg csapata legjobb pontátlagával rendelkezik.
A felfokozott várakozás a nézőszámon is meglátszott, az idei szezonban eddig erre a meccsre váltottak a legtöbben jegyet. A bravúrra azonban nagyjából a feldobásig volt esélyünk...
Jászberényi kosarakkal indult a meccs, három percig nem találtunk be, sem közelről sem távolról. Timkó Norbinak sikerült ezt a szériát megtörni, centerünk kétszer egymás után pakolta a labdát a gyűrűbe, de a vendégek sokkal nagyobb arányban használták ki lehetőségeiket és a második triplájuknál (4-12) időt is kértünk. Mester Márk büntetői és Norbi tempója révén gyűltek pontjaink, de Olasz, a JKSE erőcsatára nagyon élt, így a különbség nem csökkent. A kinti dobásokban is hatékony berényiek újabb triplával már átlépték a 10 pontos különbséget (8-19) Molnár Miklós állt bele jól egy távoliba, majd a padról érkező testvére, Bence csent labdát és iramodott meg vele két pontot érően, (13-19) ám a Pityke vezérelte JKSE gyorsan lehűtötte az éledező reményeket, egy 7-0-s szakasszal. Ehhez azért kellettünk mi is, még a büntetővonalról sem sikerült bevenni a gyűrűt. Mikszi próbálta menteni a helyzetet, egy hárompontost suhintott. Olasz könnyedén értékesített ziccere jelentette a negyed utolsó kosarát. (16-28)
A második etap jól indult. Bence szerzett labdát, sprintelt, majd 2+1 pontot érő gyors akciója újra reménysugarat jelentett, ám nem sokáig örvendtünk... Sorra szerezte a lepattanókat a vendég alakulat, és ami még rosszabb a pontokat is. (19-34) Néhány percig felváltva estek a kosarak, de amíg ellenfelünk lazán termelte, addig nekünk minden dobóhelyzetért alaposan meg kellett küzdeni. Fehér Peti büntetőket értékesített, Lakosa Ákos és Mester Márk pedig a mezőnyből brusztolta be. Jókai Kobra pedig a hárompontos vonalon túlról próbálta meg, és sikeres kísérlete váltotta ki a meccs legnagyobb ovációját, amivel kicsi közelebb is jöttünk. (28-40) Ám ez megint csak fellángolás volt, ugyanis Pityke nagyszerűen mozgatta csapatát, és a palánk alatt totális fölényben lévő vendégek tovább növelték a különbséget. Mikszi újabb triplájával, és harcos labdaszerzése után szerzett kosarával, és Karcsi büntetőivel faragtunk kicsit a hátrányon, de a Velkey-Olasz tandem megállíthatatlanul robogott. Karcsi mezőnyből is betalált, ám a félidő utolsó találata a vendégeké, ezzel 37-53-ra alakították az eredményt a szünetre.
A fordulást követően sem javult helyzetünk, sőt... Közelről, távolról egyaránt hullottak a jászberényi találatok, ami demoralizálta csapatunkat, a kilátástalan küzdelem pedig a játékkedv rovására is ment. S, ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a lendületben lévő csapatnak minden bemegy, a szenvedőnek semmi. A JKSE tetszés szerint érte el a kosarait, a mienk görcsölve, küszködve néha betaláltak, Ákos, Mikszi, Karcsi és Bence gyarapította pontjaink számát, Időkéréssel próbálta kirángatni a kátyúból a csapatot Kovács Sándor, de ma ez sem hatott, hiányzott már a megszokott tűz is, ami egyáltalán nem jellemző a csapatra, de valamelyest érthető ebben a menthetetlennek tűnő állapotban. Két perc alatt három vendég tripla esett be, ezzel a különbség 30 pontnál is nagyobbra nőtt, és emellett közelről sem sokat hibáztak. A harmadik negyed végén rendkívül fájó képet, 48-81-et mutatott az eredményjelző.
A záró tíz perc a formalitás jegyében zajlott, sok cserével, de legalább a különbség nem nőtt tovább. Norbi, Ákos és Karcsi szerzett kosarakat kezdésként, ám mindenre volt válasz a túloldalról. Márk, Mikszi és Norbi is tett hozzá pontjainkhoz, ezzel legalább az olló nem nyílt nagyobbra. Bence villant, majd Kakulya Sanyi süllyesztett el egy trojkát, egy kis szépségtapaszként. (67-95) Norbi és Márk pontjai pedig azt jelentették, hogy legalább ezt a negyedet jobban zártuk, de ez a „sovány vigasz” jutott nekünk a végére, illetve erre az estére, (70-101) mert amíg a minden téren sokkal erősebb ellenfelünk remek napot fogott ki, addig a mieink ma befuccsoltak.
A találkozón tehát nem született meglepetés, a jobb csapat hagyta el győztesen a pályát, ám a a különbség ami a leginkább fájó, mind a játék képében, mind az eredményben... Ezen azonban a tanulságokat levonva gyorsan túl kell lépni, mert a folytatás cseppet sem ígérkezik könnyebbnek, a hétvégén a listavezető otthonában vár ránk újabb kemény erőpróba.
A mérkőzés legjobbjaként egy nagykőrösi végzett, amihez gratulálunk, ám ennek cseppet sem tudtunk örülni, hiszen a 26/9 pontot szerző Velkey János, - aki ezzel idénybeli egyéni pontcsúcsát állította be - ezt JKSE mezben érte el.
Edzői nyilatkozatok:
Kovács Sándor: Mivel először mindig a győztesnek gratulálok, most is ezt teszem. Gratulálok tehát a Jászberény csapatának, a játék minden elemében felülmúltak minket! Sem a támadásunk, sem a védekezésünk nem úgy működött, ahogy terveztük, mindkettőben csődöt mondtunk. Nagyon rossz volt kívülről látni a fiúkat, ahogy nyílt az olló, akkor már minden más tényezővel foglalkoztunk, és nem azt a csapat benyomását lehetett látni, amit eddig láttak a nézők. Azt gondolom, hogy nem tudtam kellően motiválni a srácokat, és most jelen pillanatban azt látom, hogy lehet nem is igazán én vagyok a megfelelő személy erre. De tesszük tovább a dolgunkat, és meglátjuk, hogy mit hoz a jövő. A következő fordulóban megyünk a Honvéd csapatához, nem a legjobb kilátásokkal nézünk a meccs elé. A Jászberénynek pedig további sok sikert kívánok!
Földi Sándor: Tartottam ettől a mérkőzéstől, mert a játékosok zömét ismerem, a meccseik felvételeit megnéztem, és ők egy örömkosárlabdát játszanak, élvezik a játékot és nagyon jól is olvassák azt. De odafigyeltünk a védekezésre, ebből születtek könnyű kosaraink, szépen járattuk a labdát, megtaláltuk egymást, és kidolgoztunk egy rakás ziccert. Sikerült nyernünk, aminek nagyon örülök, és köszönöm a sportszerű játékot az ellenfélnek!