Érvényesült a papírforma, vereség a nyitányon

HOYA-Pannon Egyetem Veszprém  - Nagykőrösi Sólymok KE - 117-55 (28-19, 31-12, 29-11, 29-13)

Molnár M., 14/6, Mácsai K. 11, Lakosa Á. 9, Mester M. 7/3, Andó L. 6/6, Fehér Á. 5/3, Fehér P. 3, Kónya L., Kovács S., Petrás V.

(A Kőrösi Újság beszámolója)

Szeptember 14-én, pénteken rajtolt a 2018-2019-es bajnoki szezon a Nagykőrösi Sólymok KE, NBI/B felsőházában (Piros-csoport) szereplő kosárlabda csapata számára, Veszprémben. Bár a II. Lucifer torna megnyerése adhatott egy kis önbizalmat csapatunknak, de a meccs esélyese azért egyértelműen a hazai gárda volt, hiszen a tavalyi, csalódást jelentő 4. hely után, idén nagyon megerősítette játékos keretét a Hoya-Pannon Egyetem Veszprém.  A Sólymoknál is történt játékos mozgás, ám a nagy kérdés, hogy mennyire sikerül majd pótolni a két távozó alapembert.

A szurkolók bizakodnak egy újabb „Sólymok csodában”, de azt semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy  idén még több gárda tovább erősödött, volt „A” csoportosokkal és légiósokkal vágnak bele a küzdelmekbe, míg tőlünk kulcsjátékosok távoztak. A mieink legnagyobb erőssége a csapatszellem, a küzdeni tudás, a hatalmas szív! A csapat célja a bennmaradás, ami nem lehetetlen küldetés, de ehhez a felsoroltak mindegyikére hatalmas szükség lesz…

És egy kis alátámasztás mindehhez. A kezdő5.hu országos kosárlabda portál esélyt latolgatott a bajnoki felvezetőjében. Ebből idéznénk: „Soha ne mond, hogy soha” – akár ez is lehetett volna a mottója a nagykőrösi kis csapat varázslatos szárnyalásának a tavalyi szezonban, amikor is csak egy labdán múlt az elődöntőbe jutásuk a Veszprém otthonában. Ezúttal az akkori menetelésben főszerepet játszó Tóth Viktor, Dobos Laci páros nélkül, viszonylag ismeretlenebb érkezőkkel vág bele a ”lehetetlenbe” a Sólymok gárdája, azaz egyedüli, ténylegesen amatőr csapatként minél feljebb verekednie magát a bajnokság végére. A jó csapatszellem sokáig repítheti a Molnár-Lakosa páros fémjelezte gárdát, de kisebb csoda lenne, ha ismét a felsőházi rájátszásban találná magát az együttes. Tipp: 9-14. hely” – írja a kezdő5.hu. Ehhez mi már csak annyit tennénk hozzá a Sólymok szurkolókkal egyetemben, bízunk a csodában és a „nagykőrösi kis csapatban”!

A pénteki meccsről sok jót nem lehet írni, hiszen az idegenbeli nyitányon nem sok babér termett rendkívül tartalékos csapatunk számára, a bajnoki címre és feljutásra hajtó veszprémiek otthonában. Különböző okok miatt, hét játékos hiányzott az utazókeretből, így a minimális esély is szinte nullára csökkent. A tavalyi szezon végén egy busznyi nagykőrösi szurkoló volt szemtanúja a „veszprémi drámának”, amikor másodperceken múlt, hogy nem a Sólymok jutott a négy közé. Ezúttal csapatunknak csak statisztaszerep jutott… Molnár Miklós triplájával 3-0-ra vezettünk, először és utoljára.  Majd ismét Molnár és ismét tripla, ez zárkózás utáni egyenlítést jelentett a 7. percben (17-17). És innen szertefoszlott az a halvány remény is… A korábbi magyar válogatott kosarast és bosnyák idegenlégióst is soraiban tudó hazaiak erődemonstrációt tartottak a fiatalokkal megtűzdelt Sólymok ellen. A veszprémi gárda a magassági és erőfölényét kihasználva remekül védekezett, könnyű kosarakat dobhattak, és a második negyedtől már szinte tetszés szerint növelték az előnyüket. Egy huszonegy-ötös száguldással már ekkor pontot tettek az összecsapás legfontosabb kérdésére. A Sólymok a reménytelen küzdelem ellenére nem adták fel, akartak, próbáltak előre menni, de a veszprémi hengert nem sikerült megállítani. Tragédia nem történt, ezúttal ennyi volt a meccsben, amit gyorsan feledni kell!

Lakosa Zsolt vezetőedző: Hét emberünket is nélkülözni kényszerültünk, vagyis ha jobban belegondolok, számunkra két hónap múlva kezdődik a másodosztályú bajnokság. Elismerem a veszprémiek játékát, nagyon odatették magukat ellenünk. Egyértelműen szorosabb meccset szerettünk volna vívni a riválisunkkal, ezzel együtt még sem vagyok csalódott.

http://hunbasket.hu/merkozes/x1819/hun2a/hun2a_184