nagykőrösi sólymok kosárlabda egyesület
Újra szólt a „Szép volt fiúk!” a Kossuthban! Idén már harmadszor, mert három mérkőzés, három győzelem a januári mérleg!
Nagykőrösi Sólymok KE - SMAFC 1860 Soproni Egyetem 68 -58 (21-13, 23-14, 12-17, 12-14)
Sólymok: Fehér Péter 11/6, Molnár Bence 9, Mári György 9, Tóth Bence 6/6, Timkó Norbert 6; Cserék: Mészáros Bence 12/6, Mácsai Károly 7/3, Kocsis Attila 5/3, Filep Áron 3/3, Kónya Levente, Irimia Krisztián, Sárai-Szabó Zsolt. Edző: Kovács Márk
SMAFC: Csátaljay B. 20/9, Bakk K. 5, Tóth D. 4, Rátvay T. 2, Kovács B. 2; Cserék: Palotai M. 11/3, Pongrácz L.9/9, Soós B. 5/3, Böhm Á., Mándity D., Kalincsák P., Gottlieb V.; Edző:Farkas Dávid
Ismét itthon... Az NBI/B Zöld csoportos bajnokság 17. fordulójában újfent a Kossuthban lépett pályára csapatunk, januárban immáron harmadszor. Az előző két akadályt sikerrel vettük, a harmadikon is ez volt a cél, ám most még magasabban volt a léc, ugyanis a tabella 3. helyezettjét, a SMAFC 1860 Soproni Egyetem csapatát fogadtuk szombat délután.
Vendégeink múltja mindenképpen említést érdemel, ugyanis a SMAFC hazánk legidősebb és Európa második legidősebb még ma is működő sportegyesülete. Ahogy az egyesület neve is utal rá, 1860-ban alapították, és nem mellékesen jelenleg 24 szakosztállyal büszkélkedhetnek. Igen figyelemre méltó sportélet zajlik tehát a hűség városának patinás egyesületében, melyek közül mi természetesen a kosárlabdára fókuszálunk.
A korábban az első osztályt megjárt SMAFC gárdája a tavalyi szezonban hajszállal maradt le a dobogóról, és a 4. helyet csípte el az NBI/B Zöld csoportjában. Jól szerepelnek a 2023-2024-es idényben is, ami cseppet sem meglepő annak ismeretében, hogy – a tavalyi szezonhoz hasonlóan - utánpótlás válogatott fiatalok és a Soproni KC élvonalbeli csapatában is szerephez jutó játékosok alkotják a keretüket. Eddigi mérlegük 11 győzelem és 5 vereség. Hazai pályán egyszer botlottak, ezt, a meglepetésnek számító vereséget a Dunaharaszti csapatától szenvedték el. Elkapták viszont a listavezető DKKA-t, és összesen 8 meccsen diadalmaskodtak Sopronban. Idegenben 3 alkalommal nyertek, négyszer maradtak alul, legutóbb a – új játékosok leigazolásával - jelentősen megerősödő Vásárhely otthonában.
Októberben, az alapszakasz első körében, egy kiélezett végjátékot hozó meccset buktunk el (93-88-ra) Sopronban, most jött el a visszavágás lehetősége...
Szerencsére a kispad „jobban nézett ki”, a múlt hetihez képest, többen felgyógyultak, és három fiatalunk kivételével mindenki bevethető volt. Sok kisebb-nagyobb sérülés, betegség nehezítette az edzés munkát az elmúlt időszakban, és Mészáros Bence befáslizott keze sem a legjobb előjelek közé tartozott, ám minden felülírni látszódott a feldobást követően...
Álomszerűen kezdtünk ugyanis...
Az első lehetőségünk kimaradt ugyan, de a leszédülő távoli helyett kétpontossal nyitottunk, Molnár Bence szedte össze a támadó lepattanót és lendületből vissza is pakolta. Fehér Peti labdaszerzése és ebből szerzett kosara következett, majd egy Peti által értékesített büntető. Timkó Norbi pillanatai emelték a hangulatot, előbb egy blokk, majd egy támadólepattanó szerzés utáni zsákolás formájában. (7-0) Megszületett a vendégek első kosara is, de továbbra is mi diktáltuk a tempót, és helyenként parádés játékkal tartottuk az előnyt. Molnár Bence újrázott, támadó lepattanóból kosárszerzés műfajban, majd beköszönt Mári Gyuri is. (11-2) Közelítettek a vendégek, ám Molnár Bence villant újra, Kocsis Attila pedig a sarokból, a hárompontos vonalon kívülről kínálta meg a gyűrűt. Óriási hangulat uralkodott a Kossuthban, és ezt remek játékkal hálálták meg a fiúk. Attila közelről is betalált, Molnár Bence passzát váltotta pontokra, Mácsai Karcsi pedig triplával robbantotta a csarnokot. (21-9) Norbi két sapkával fékezett meg támadásokat pillanatok alatt, amivel a nézőtéri hangerőt is magasan tartotta, de a befejezés a soproniaknak sikerült jobban, és zárkóztak. (21-13)
A második tíz perc is a szánk íze szerint alakult, továbbra is uraltuk a mérkőzést, és helyenként ragyogó játékkal tovább növeltük az előnyt. Mári Gyuri pontjai nyitották a negyedet. Első találatánál, Peti volt az előkészítő, ezt követően újra felharsant a nézőtérről a „Gyurka, Gyurka!” éltetés, hiszen újabb Mári kosár született, betörésből, amit egy – plusz, a dobás közbeni faultért járó - értékesített büntetővel is megtoldott fiatal játékosunk. Padról érkező másik fiatalunk is letette névjegyét, Filep Áron egy óriási triplát süllyesztett el. Parádés percek, szenzációs játék, és 16 pontos előny... És tovább kerekedhettek a szemek, a helyszínen is és az eredményt távolból követők részéről is, mert Fehér Peti is bevágott egy trojkát! (32-13) Ekkor jött egy pillanatnyi rövidzárlat, két percig nem találtunk a gyűrűbe, Mészáros Bence azonban - fásli ide, vagy oda – távolról suhintotta rá, triplája csont nélkül zúgott be. (35-18) Egyre jobban belőtték azonban magukat a vendégek is, hárompontosokkal faragták kissé a hátrányukat, de Tóth Bence is remekül szállt be a rögtönzött dobóversenybe, ő is elsüllyesztette egy triplát, zsinórban csapatunk negyedik hármasát szerezve. (38-24) A soproni legények is tüzeltek, ők is négyig jutottak ebben a kategóriában. Mind védekezésben, mind támadásban jobbat nyújtottunk azonban, és robogott a henger... Molnár Bence lépett be palánk alá és emelte rá hibátlanul, Norbi pedig egy támadó lepattanót tépett le és helyezett vissza. (42-27) A szenzációsra sikeredett első félidő zárásaként Mészi értékesített két büntetőt, ezzel igen magabiztos előnnyel mehettünk az öltözőbe... (44-27)
Ám úgy tűnt kicsit ott is ragadtunk, hiszen a harmadik etapot „öt perc késéssel” kezdtük... A SMAFC védekezése sem ízlett a fiúknak, a dobóteljesítményre rá sem lehettet ismerni, ellenben az eladott labdákat csúcsra járattuk. Ellenfelünk pedig eközben araszolt, már 10 pont alá csökkent a különbség. (44-35) Az időkérésünk hasznosnak bizonyult, az öt perc pont nélküli döbbenetnek Gyuri vetett véget, Tóth Bence gólpasszából, remek befejezéssel. Peti tört be két pontot érően, Mészi szintén, így kicsit fellélegezhettünk. (50-35) A játék azonban már korántsem ment úgy, mint az első félidőben, de a küzdésre járt a jeles a fiúknak. Sajnos azonban az eladott labdákkal továbbra is sokat segítettünk ellenfelünknek, és újabb két percig a célzás sem ment, a fórunk pedig apadt. (50-40) Karcsi fújt újra bele a riadót jelző kürtbe, egy tempót engedett el hibátlanul, majd Mészi forgott be eredményesen, de egy büntetővel és egy triplával tartotta a tízes távolságot a SMAFC. (54-44) A harmadik etapot a meccs talán legszebb támadása zárta, egy szenzációs labdajáratás végén Molnár Bence jegyezte a gólpasszt, Norbi pedig befejezőként jeleskedett. (56-44)
A zárófelvonás is az előző tíz perc forgatókönyvére hajazott, nyoma sem volt már a parádés játéknak, brusztolós negyedben harcoltunk az előny megtartásáért. Fizikálisan jobban álltak a vendégek, ám szívvel-lélekkel, óriásit küzdve ezt sikerült kompenzálni. Sokat hibáztunk, emiatt tovább szűkült a távolság, és nőtt az izgalom az első két percben, (56-49) ám ahogy az előző szakaszban is, jött valaki, és átlendítette a csapatot a holtponton. Ezúttal ezt a szerepet előbb csapatkapitányunk, majd Mészi töltötte be, mindkét Bence (Tóth és Mészáros) triplával nyugtatta a csapatot, és turbózta a hangulatot a csarnokban. 62-49-et mutatott az eredményjelző az utolsó öt percre fordulva. Norbi újabb blokkal lohasztotta a vendégek harci kedvét, ám hol volt még a vége... Újra beleléptünk egy kátyúba, a soproniak tovább dolgozták le a különbséget, amikor újra megvillant nálunk valaki, ezúttal a „motor”, Fehér Peti, aki triplával zárta le a leglényegesebb kérdést, (65-53) két perccel a vége előtt. A pontkülönbség is szerepet kaphat a rájátszásban, tudta ezt mindkét fél, így tulajdonképpen ez volt a tét az utolsó pillanatokban, ami már egy kissé túlfűtöttre, paprikásra sikeredett, a kemény küzdelem, itt-ott túlzott vehemenciára váltott. Triplával jöttek feljebb a vendégek, majd Mészi egy büntetőt értékesített, Gyuri blokkal akasztott meg egy akciót, és lezáró momentumként is Karcsi lódult meg a gyűrű felé, és miközben a közönség már felállva buzdította zsákolásra, „csak” egy ziccert értékesített. A végeredményt a vendégek kosara állította be, a számunkra kiváló első és nagyon pontszegény második félidőt hozó meccs 68-58-al zárult.
Nagyszerű csapatmunkával, óriási küzdeni tudással, a legfontosabb lélektani pillanatokban szerzett kosarakkal sikerült behúzni a meccset a tabella harmadik helyezettje ellen. Szép volt fiúk! Szurkolóinknak köszönjük a buzdítást, a nagyszerű hangulatot!
A csapatmunka diadalaként jegyezhetjük fel az újabb sikert is, ezt emelte ki edzőnk is. Senki nem nyújtott kimagaslót, ám mindenki hozzátett valami nagyon fontosat, és minden pályára lépő játékos pontokkal is hozzájárult a győzelemhez. Pontok tekintetében Mészáros Bence járt az élen, (12/6) összteljesítmény mutatói alapján Mári Gyurié (9 pont, 9 lepattanó, 20 VAL) a „csapat legjobbja cím”, de a számokat félretéve, az érdem a csapaté!
Folytatás idegenben, nehéz túra vár a srácokra, a jelentősen megerősödött, amerikai játékost is igazoló Veszprém otthonában kellene bravúrt elérni február 3-án, szombaton...
Kovács Márk: Az első félidőben extrán játszottunk, aztán az ellenfél védekezést váltott, és elkezdett akadozni a támadójátékunk. Nagyon örülünk a győzelemnek, és a nagy hangulatnak, amit a szurkolók teremtettek. Nagyon sok problémával küzdöttünk az elmúlt időszakban, és ennek ellenére csapatként sikerült győzni egy ilyen kemény csapat ellen. A meccs végén kissé elszabadult a pokol, ami összességében nem volt jellemző a meccsre.
Farkas Dávid: Gratulálok a hazai csapatnak! Kulcshelyzetekben szerzett külső dobásaikkal pecsételték meg a sorsunkat. Amikor úgy tűnt, hogy vissza tudunk kapaszkodni a mérkőzésbe, akkor jött egy ilyen fájdalmas távoli kosár. Sajnos túl nagy előnyt adtunk ellenfelünknek az első félidőben, rengetegszer elaludtunk védekezésben, és 20 pont fölé is ment már a különbség. Úgy tűnt, hogy innen is van még visszaút, de a már említett extra kosarak megakadályoztak minket ebben. Valamint, itt a rájátszás miatt a pontkülönbség is fontos szempont, így nagyon sajnálom azt, - és félreértés ne essék, abszolút nem erre akarom fogni, de úgy érzem – hogy továbbra sem kapjuk meg azt a tiszteletet, amit a tavalyi évben és az ideiben is, a fiatal játékosainkkal úgy gondolom már ki kellett volna vívnunk magunknak. Úgy látszik, még többet kell dolgoznunk azért, hogy megtiszteljenek, megbecsüljenek minket. Ezen leszünk a mindennapokban!