Ezt a meccset mi veszítettük el... Nagyon csúnyán...
Nagykőrösi Sólymok KE – Óbudai Kaszások 81-82 (25-19, 19-13, 21-16, 16-34)
Sólymok: Lakosa Ákos 14, Fehér Péter 10/6, Filep Áron 10/6, Horváth Márton 10, Kovács Barnabás 9; Csere: Timkó Norbert 13, Molnár Bence 6, Tóth Bence 5/3, Váits Olivér 2, Kocsis Attila 2, Kónya Levente; Vezetőedző: Puszta Dávid
Kaszások: Boros 18/3, Armaghani 9, Rosemond 6/6, Ormai 4, Tichov. Cs: Farkas 20/15, Czura 11, Láncos 10, Bartos 4, Varsányi, Bodnár. Vezetőedző: Takács Máté
„Döbbenet, ami ma történt...” - kezdte a mérkőzés utáni nyilatkozatát Puszta Dávid vezetőedzőnk, és nem is nagyon lehet kifejezőbben megfogalmazni a meccs utolsó negyedbeli alakulását és a végeredményt...
Pedig jól indult... Csakis győzelem esetén lehetett volna esélyünk, hogy ebben a párharcban kivívjuk a bennmaradást, így mind a - múlt heti sérülése miatt Kovács Somát, és a kapitányt, Molnár Miklóst nélkülöző - csapat, mind a szurkolótábor nagyon odatette magát az első pillanattól kezdve.
A feldobást egy perces gyászszünet előzte meg, a 63. életévében elhunyt egykori kiváló kosaras és edző, Velkey „Pityke” István emlékének adózva.
A mérkőzés Kaszások pontokkal indult ugyan, (0-5) de hamar átvettük a vezetést és az irányítást, a játék minden elemében felülmúltuk ellenfelünket, szinte a meccs végéig. Szinte... Horváth Marci mesteri passzával Kovács Barnabás lépett be a palánk alá, és 2+1-es befejezéssel zárta az akciót, Filep Áron pedig egy triplával köszönt be, így a 2. percben már Sólymok előnyt mutatott az eredményjelző. (6-5) Lakosa Ákos is megkezdte a pontgyártást, öt került a neve mellé zsinórban, Fehér Peti pedig egy hárompontossal iratkozott fel a táblára, de majd mindenre volt válasza a Kaszásoknak is. (14-12) A remekül játszó Horváth Marci már a 4. gólpasszánál járt, miközben két sapkát is kiosztott, valamint a következő találat szerzőjeként is ő kapta a nagy tapsot. (16-14) Ákos labdaszerzése és gólpassza után után Peti balosa villant, majd a padról beszálló játékosaink pontjai növelték a különbséget. Váits Olivér két büntetőt tett a helyére, Tóth Bence pedig elsüllyesztett egy triplát. (23-16) Vendég hármas hűtötte kicsit a kedélyeket, de a helyenként de az első negyed zárásaként - a még éppen, hogy csak gyógyulgató - Timkó Norbi értékesítette mindkét büntetőjét, 25-19-re alakítva az eredményt az első etap végére.
Fergeteges buzdítás jött a nézőtérről, és hatalmas ováció fogadta Molnár Bence két bravúros – második negyedbeli, nyitó - kosarát, ami után 10 egységnyire nőtt a különbség, (29-19) és időt kértek a vendégek. Jól sikerült a taktikai megbeszélés, 6-0-s szakasszal zárkóztak az óbudaiak, mely után Puszta Dávid kényszerült időkérésre. Marci újabb blokkját ünnepelte a hazai tábor, Ákos büntetővel törte meg két perces gólcsendünket, Barnabás pedig közelről tette fel remekül. (32-27) Marci küzdött a palánk alatt sikerrel és gyömöszölt vissza egy támadó lepattanót, ám egy perc alatt két nagyon könnyű síppal befújt fault a cserepadra „ültette”, hiszen így már a 3. személyi hibánál járt. Barnabás is hasonló találattal folytatta, előbb támadólepattanót szerzett, abból pedig kosarat, Ákos pedig egy tempót emelt rá hibátlanul. Nagyszerű játéknak örvendhetett a közönség, és szebbnél szebb támadások futottak végig. Kettőt fejezett be eredményesen egymás után Norbi, mindkétszer Peti volt az előkészítő, Ákos nagyszerű passzát pedig Barnabás váltotta pontokra, egyre jelentősebb különbséget kialakítva ezzel. (44-30) A ragyogó első félidő ugyan Kaszások pontokkal ért véget, de a játékunk alapján mindenképpen bízhattunk a sikerben. (44-32)
A szünet után fokozódott a küzdelem, a kosarak pedig felváltva estek. Marci jegyezte második félidei első találatunkat, remek megoldással, majd Kocsis Attila varázsolt vissza egy támadólepattanót. Ákos emberrel a nyakán vitte be, a mezőny legjobbjaként záró Marci pedig kiosztotta a 4. (!) sapkát is, majd kettővel növelte pontjai számát is, zengett is a csarnokban, hogy „Marci! Marci!” (52-38) Jött egy kisebb hullámvölgy, közelítettek a fővárosiak, (52-44) időt kértünk. Norbi fordult be jól, Áron betörése hozott 2+1-es befejezést, így újra elléptünk, 11 egységnyire. (57-46) Futott a szekér, Molnár Bence táncolt át a védelmen két pontos befejezéssel, Norbi egy büntetőt értékesített, Peti pedig távolról kínálta meg a gyűrűt egy hangrobbanást kiváltó trojkával. (63-46) Ekkor talán senki nem gondolta, hogy itt ma még baj is lehet... És tovább szárnyaltunk... Tóth Bence állított meg látványos blokkal egy támadást, Norbi fordult be ismét tökéletes befejezéssel, Tóth Bence pedig megint lesapkázta ellenfelét, az óriási hangulatot tovább fokozva. A 17 pontos előny az utolsó etap előtt nagyon jól mutatott az eredményjelzőn... (65-48)
Az utolsó felvonás gálának indult, elképesztő drámával végződött...
Ákost nem tudják megállítani, övé a 4. negyed első kosara, ám erre tripla a vendégek válasza. A védekezésünk azonban nem csak hatékony, látványos is, Ákos majd Tóth Bence blokkjai színesítik. Marci szedi tovább a lepattanókat, ebben a műfajban 11-ig jut, és ő ér el a mezőnyben egyedül dupla-duplát. A két Bence parádézik, Molnár assziszt és Tóth befejezés kerül rögzítésre, Norbi újabb palánk alól feltett kosara után pedig zúg, a „Húsz! Húsz! Húsz!” (71-51) Hét perc van hátra, amikor feltesszük főni a „fekete levest”, magunknak...
Az óriási hangulatú meccsen, magabiztos teljesítménnyel, helyenként szenzációs játékkal 20 pontos előnyt szereztünk, ám az utolsó hét perc történései egyszerűen sokkolóak, és felfoghatatlanok... Talán túl korán elhittük, hogy ez a mérkőzés megvan, hiszen uraltuk a meccset, magabiztosan haladtunk az egyenlítés felé.
Molnár Bence csípett el egy támadólepattanót, amiből Marci újfent beállította a 20 pontos különbséget. (73-53) Gyakorlatilag már két kézzel fogtuk a győzelmet. A célegyenesbe fordulva azonban érthetetlenül leblokkoltunk és hoppon maradtunk. Fájóan és keservesen... Szinte külső szemlélőként néztük, hogy hirtelen apadni kezdett a tekintélyes előny. 7-0-s Kaszások futást akaszt meg Fehér Peti duplája, de úgy esik be egy vendég tripla, hogy még plusz büntetőt is dobhatnak, majd eladott labdáért bűnhődünk kosárral. (75-68) A pite melegedett, ám Áron triplája a gyűrűben landolt, és kiegyenesedni látszott a történet, hiszen 10 ponttal álltunk jobban. Egy kosárváltást követően - a miénk szerzője Lakosa Ákos – az utolsó előtti percben is 10 volt közte, ám ekkor jött a sokk... Nem tudtuk megőrizni az előnyt, védekezési hibák sorát produkálva, húztuk magunkra ellenfelünket. (80-79) Ráadásul Áron csak az egyik büntetőjét értékesítette az utolsó pillanatokban, de még így is támadhattunk 9 másodperccel a vége előtt, amikor azonban egy elképesztő ítélet született, elvették tőlünk a labdát és a Kaszások a dudaszó előtt egyenlítettek. A dobás közben pedig befújtak egy szabálytalanságot is, az értékesített büntető pedig a vesztünket okozta... (81-82)
Ugye valóban „döbbenet ami ma történt...” Húsz pontos előnyt adtunk el 7 perc alatt... Hihetetlen... Ezzel a blamával pedig 2-0-ára elveszítettük a biztos bennmaradásért vívott párharcot.
Jön a még rögösebb út, hiszen a folytatásban már két párharcot kell megnyerni ahhoz, hogy megőrizzük NBI/B Piros csoportos tagságunkat. Elsőként a másik ág (Phoenix MT-Veszprém, jelenleg 1-1-re álló párharc) vesztesét kell legyőzni, szintén két nyert meccsig tartó csatában, majd, ha ez sikerül, még meg kell nyerni az osztályozót is, a Zöld csoport 2. helyezettje ellen. A „rögösebb út” nem is fejezi ki igazán, hogy mi vár ránk küzdelemben, de bízzunk abban, hogy ami rossz, balszerencse, kín, és fájó pofon „ki volt mérve” számunkra erre az idényre, azon már túl vagyunk, és a folytatásra pozitívumok maradtak.
Köszönjük a biztatást, a nagyszerű hangulatot, reméljük szurkolóink hite továbbra sem vész el, és hasonló támogatást kap a csapat a következő élet-halál meccseken is, ahol az utolsó leheletükig fognak küzdeni a fiúk! Hajrá Sólymok!
Edzői nyilatkozatok:
Puszta Dávid: Döbbenet, ami ma történt... Gratulálok a csapatomnak, hogy remek játékkal felépítettünk 20 pontos előnyt, azzal viszont nem tudok mit kezdeni, hogy a jó dobó játékosokat üresen hagyjuk a végén, holott, mindössze az volt a kérés, hogy erre figyeljünk. Vissza is jöttek hárompontosokkal és extrákkal, amitől átvették a lélektani előnyt, és nem is kérdés, hogy ilyenkor átbillenhet az is, ami lehetetlennek tűnik. Összességében csapatként talán jobban funkcionált ellenfelünk, míg a mi legnagyobb problémánk, hogy 20 pontos előnynél képesek vagyunk belealudni alapvető dolgokba. A végén pedig az az ítélet... Nem tudok egyetérteni vele, de nem akarok „bírózni” és erre hivatkozni, inkább elismerésemet szeretném kifejezni a Kaszásoknak, hogy 20 pontról visszajöttek. Próbálok pozitívumot keresni ebben a helyzetben is, értékelem, ahogy a játékosaim felépítették az előnyt, azokban a periódusokban ésszerű és nagyon szép játékot bemutatva. Ebbe kell kapaszkodni a folytatásra, és igyekszünk legyőzni az Újpest-Veszprém meccs vesztesét. Már úgy tűnik, hogy a legnehezebb forgatókönyvet „választottuk” ebben az idényben. Lehet, hogy ez a feladatunk idén?! Gratulálok, és sok sikert kívánok a Kaszásoknak, szurkolóinknak pedig nagyon szépen köszönjük a buzdítást, a nagyszerű hangulatot, hogy robbant a csarnok minden egyes kosarunknál!
Takács Máté: Ahogy az első meccs után, most is hasonlóan nyilatkozhatom, nem tükrözi a végeredmény, hogy milyen meccs is volt ez valójában. Ami részünkről történt, az egy igazi csoda! Nagyon nagy hátrányt kellett ledolgoznunk, hiszen az első perctől kezdve dominált a nagykőrösi csapat, kiélvezték a hazai pálya előnyét. Nagyon mélyről kellett felállni, és a végén, gyakorlatilag egy másodperccel a dudaszó előtt sikerült a fordítás. Le a kalappal a fiúk előtt, nagyon nagy munka volt ez! A másik részről kicsit fáj a szívem, ugyanis Puszta Dávid nagyon közel áll a szívemhez, ahogy a Nagykőrösi Sólymok is, kívánom, hogy érjék el a céljaikat, sok sikert nekik! Visszatérve magunkra, szeretnénk továbbvinni ezt a jó flow-t és ezt a jó teljesítményt, hiszen még nem értük el a kitűzött céljainkat. Köszönöm minden szimpatizánsnak, aki idegenbe is elkísért bennünket, és támogatott! Hajrá Kaszások!