nagykőrösi sólymok kosárlabda egyesület
A negyeddöntő jelentette a végállomást a Hepp Kupában...
Nagykőrösi Sólymok KE – MAFC 58 -75 (21-20, 7-13, 20-17, 10-25)
Sólymok: Kovács Soma 21/12, Timkó Norbert 15, Lakosa Ákos 6, Filep Áron, Fehér Péter; Csere: Váits Olivér 11, Kocsis Attila 3, Kovács Barnabás 2, Molnár Miklós, Molnár Bence, Tóth Bence, Kónya Levente; Vezetőedző: Puszta Dávid
MAFC: Buzás 13/3, Pápai 11, Bordács 10, Pintér 9/3, Tóth P. 5. Cs: Polgárdy 22/9, Biber 5, Komma, Herlo, Matejovics, Lewis Chester; Vezetőedző: Lakits András, edző: Garai Péter
„A Hepp Kupa kapcsán megfogalmaztuk, hogy idén a final fourba szeretnénk eljutni...” – nyilatkozta korábban Puszta Dávid vezetőedzőnk. Nos, a cél nem volt messze, ehhez már „csak” egyetlen meccset kellett volna megnyerni. Csakhogy, az akadályt a Hepp Kupa egyik rutinos résztvevője, korábbi (2014-es) győztese, a bajnokságban is bombaformában menetelő MAFC alakulata jelentette. A fővárosiak legutóbb novemberben jártak a Kossuthban, ám arra a meccsre nem éppen a legszebb emlékeink egyikeként gondolunk vissza... A MAFC nem csak a kupasorozatban remekel, hanem az NBI/B Piros csoportjában is, jelenleg a bajnokság legjobb formájában lévő csapatként, a legutóbbi hét meccsét megnyerve, jelenleg a tabella 2. helyén tartózkodva küzd az élvonalba jutásért. Ennek érdekében, az amúgy is rendkívül masszív - novemberben már itt is felvonultatott - keretüket januárban tovább erősítették, két élvonalbeli rutinnal felvértezett játékossal.
Extra nehéz erőfelmérő várt a fiúkra tehát, ám motivációnak nem volt híján csapatunk az biztos, hiszen történetünk során először jutottunk el a negyeddöntőig a sorozatban, és ki ne szeretne belekóstolni egy négyes döntő légkörébe.
Nagy iramban kezdődött a mérkőzés, és két gyors vendégtalálattal. Timkó Norbi révén született meg első kosarunk, majd Kovács Soma két óriási triplával ugrasztotta talpra a - szokásosnál kevesebb létszámban jelen lévő – szurkoló tábort. És nagyszerű játék eredményeként jöttek a pontok zsinórban, a védekezésünk is hatékonynak bizonyult, így 19-11-re vezettünk. Az első negyed végére megtorpantunk, kimaradtak a dobások és 9-2-vel a MAFC hozta az utolsó két percet, így szoros eredménnyel zárult az első tíz perc. (21-20)
A második negyedek az elmúlt meccseken finoman fogalmazva sem a kedvünk szerint alakultak, és ez a tendencia látszott folytatódni ezúttal is, mert óriási hibaszázalékkal játszottunk, és hiába kerültünk helyzetbe, azok sorra maradtak ki. Ellenfelünk sem brillírozott, de kőkemény csata zajlott, sok személyi hibával. Timkó Norbi talált be egyedül mezőnyből ebben a szakaszban részünkről, és három büntetőt értékesítettünk. A kevesebbet hibázó vendégek vezettek végig, néhány ponttal, a szünetre 5 egységnyi hátrányban mentünk az öltözőbe.
A második félidőt is a fővárosiak kezdték jobban, ám Soma vezérletével és két triplájával, 10-0-s futással visszavettük a vezetést. (42-39) Azonnal érkezett egy hármas azonban a vendégek részéről is, és közelről is pontosabban céloztak, újfent ők jártak előrébb néhány ponttal. Váits Olivér betöréseiből születtek a következő pontjaink, és egalizáltunk is, (46-46) a harmadik etap végén mindössze egyetlen találattal állt jobban a MAFC a kosárszegény találkozón.
Óriásit küzdő csapatunk, három negyeden át remekül állta a sarat, ám az utolsó játékrészben felülkerekedett a sokkal esélyesebb fővárosi gárda... De történt ennél rosszabb is, egy súlyos sérülés, mely aztán a különbség mértékét is alaposan befolyásolta.
Timkó Norbi fordult be remekül és ezzel egyenlő állást mutatott az eredményjelző, (50-50) a záró felvonás első percében, ám két Polgárdy tripla landolt a gyűrűnkben pillanatokon belül, amitől kissé megzavarodtunk, majd jött a rendkívül fájdalmas pillanat, amire egyként szisszent fel mindenki a teremben... Egy támadásnál letapadt Molnár Miklós lába, aki azonnal jelezte, hogy nagy a baj, és sajnos nem is tévedett. Kapitányunkat elveszítettük, és ami a legszörnyűbb, hogy akár erre a szezonra végleg is... Mikszi kiválása természetesen lesokkolta a csapatot, ezt követően nem is sikerült kellően a játékra koncentrálni, a MAFC pedig a lefagyásunkat 16-0-s rohammal használta ki, így a derbi végére jelentős különbség alakult ki.
A meccs végén szólt a taps és a „Szép volt fiúk!”, a szurkolók ezúttal is értékelték a hatalmas küzdeni tudást, amivel a meccs nagy részében egyenrangú ellenfelei voltunk a bajnoki címre és feljutásra hajtó vendégeknek, és nem mellesleg, hogy versenyben voltunk a négyesdöntőért. Szép volt fiúk!
Kapitányunkat szerencsére műteni nem kellett, ám gipszet kapott a lábára, mivel részleges szakadást szenvedett.
A csapat nélküle készül tovább a bajnoki hajrára, melynek következő állomását, vasárnap a PHONIX-MT Fót elleni, idegenbeli összecsapás jelenti, ahol győzni kell! A létfontosságú bajnoki pontokért, és Miksziért is, akinek mielőbbi felépülést kívánunk, és nagyon várjuk vissza!
Szurkolóinknak pedig köszönjük a buzdítást!
Puszta Dávid: Nagyon büszke vagyok a csapatomra, mert három negyeden át partiban voltunk remek ellenfelünkkel! A MAFC-nak sok opciója van szerkezetben, jó karakterekkel, kiemelkedő egyéniségekkel rendelkeznek, és ráadásul nagyon jó formában vannak. Tartottuk azonban a lépést, de a mérkőzés utolsó negyedében elveszítettük csapatkapitányunkat és ezzel lelkileg is történt egy törés, eladtunk több labdát, amiért nagy kár... De azzal, hogy a legjobb nyolcba jutottunk idén, így is egy történelmi momentum, ezzel léptünk előrébb. Persze nagyon sajnálom, hogy itt megállítottak bennünket, de gratulálok a MAFC-nak, megérdemelten nyertek, jól játszottak és megtalálták a helyzeteiket a végén. Sok sikert kívánok nekik a folytatásban! Szurkolóinknak köszönjük a biztatást, csapatkapitányunknak, Molnár Miklósnak pedig mielőbbi felépülést kívánunk, nagyon várjuk vissza! Megyünk tovább, igyekszünk felkészülni a hétvégi mérkőzésre, és megújulunk!
Következik: PHOENIX-MT Fót - Nagykőrösi Sólymok KE - február 19. vasárnap, 17:00 (PHOENIX Sportcsarnok Fót; NBI/B Piros csoport, 21. forduló)