Egyik szemünk sír, a másik nevet... Kovács Sándor váltja Lakosa Zsoltot a kispadon


187. hír képe
2021-06-22 21:41:11

Egyik szemünk sír, a másik nevet... Kovács Sándor váltja Lakosa Zsoltot a kispadon

Új korszak kezdődik egyesületünk életében, váltás történik a férfi felnőtt csapat vezetőedzői posztján, a Sólymok megalakulása óta először. Lakosa Zsolt 11 év után úgy döntött, hogy átadja helyét. A közelmúltban megjelent interjúból már kiderült, hogy vezetőedzőnk erre a lépésre készül. Ezt a „bejelentést” sokan olvashatták meglepetésként, és biztos, hogy sokan szomorkodva is, de ami az első jó hír, hogy Lakosa Zsolttól nem kell elköszönnünk. A második pedig az, hogy utódját sem kell bemutatni, sem az öltözőben, sem a szurkolóknak, hiszen Kovács Sándort is jól ismeri és szereti a Sólymok-család. Sanyi kötődése is meglehetősen szilárd, és érzelmi, hiszen ő is alapító tag, egyesületünk megalakulásában szervezőmunkából, játékosok toborzásából is kivette a részét, és az elmúlt két idényben NBI/B-s együttesünk másodedzőjeként is tevékenykedett, immáron pedig vezetőedzőként köszönthetjük.

És ennek kapcsán tekintsünk egy pillanatra hátrébb, szeretnék idézni egy korábban megjelent írásunkból:

„1996-ban, a „jó kezűnek” tűnő 10 éves gyerkőcöt a kosárlabdaedzőként is dolgozó osztályfőnöke „kényszerítette” rá, hogy kezdjen el kosarazni. Az engedelmes nebuló villámgyorsan igazolta, hogy pedagógusának nagyon jó szeme van a tehetségek kiválasztásához is. Az ifjonc hamarosan szerelést is húzott, és az osztályfőnöke által irányított csapatban szórta a kosarakat, utánpótlás-bajnokságokban. Sok víz lefolyt azóta a Dunán, temérdek tripla és megannyi siker övezte a tanár és egykori diákja közös útját, mely a kapcsolatuk 23. évében újabb mérföldkőhöz ért. A 2019-2020-as idény rajtján mindketten edzőként helyet foglalva a kispadon, közösen irányítottak egy NB1/B-s kosárlabdacsapatot, a Nagykőrösi Sólymok KE férfi együttesét! Vezetőedzőként, az egykori osztályfőnök: Lakosa Zsolt, és „másodedzőként” tanítványa Kovács Sándor…”

A történet immáron úgy folytatódik, hogy mestert a tanítványa váltja.

Kovács Sanyi Nagykőrösön kezdte kosaras pályafutását, és némi kitérőt követően itt is fejezte be. 33 évesen hagyott fel az aktív játékkal, de szerencsére nem szakadt el a kosárlabdától és egyesületünktől sem, tudását, tapasztalatait, fanatizmusát igyekezett átadni a fiataloknak. Serdülő korosztályos fiúkkal kezdte edzői pályafutását a Sólymoknál, - még aktív játékos korában - majd a kadett, a junior és az U20-as csapatokat irányította.

A Katonatelepen élő, „civilben” Kecskeméten dolgozó újdonsült vezetőedzőnktől már korábban is kérdeztem, hogy mit jelent számára a „Sólymok-család”? Válasza ez volt: „Ahogy a nevében is benne is van, családot! Az egyesületet a saját gyermekemnek is tekintem! S, mint „családalapítónak”, különösen nagy felelősséget és kötelességet is jelent.”

- Ez innentől még fokozottabban jelentkezhet, mármint a felelősség, kötelesség. Mennyit gondolkodtál mielőtt igent mondtál, az egyébként kézenfekvő felkérésre?

Kovács Sándor: Sokat! Majd egy hónappal ezelőtt beszéltem Viktorral és Szabolccsal arról, hogy szeretnék, ha ellátnám az edzői feladatokat. Akkor ők úgy vélték, hogy ez egyértelmű döntés, tényként is kezelték, ám több minden kavargott még bennem, ami közrejátszhatott ebben az elhatározásban... Kiskunfélegyházára nem akarnék átjárni, nem szeretném elpazarolni az időmet. Tizenéve másról sem szól az életem: reggel 5-kor kelek, dolgozom a munkahelyemen, hazaérek, majd indulok tovább, dolgozni a kosárpályára, éjjel érek haza. Nyilván áldozni kell az időből, de már nem ennyit... Szóval, szóban megállapodtunk, hogy ha „hazatérünk” akkor a helyzet számomra is rendben lesz, és vállalom. (Persze, ha esetleg a vírus a nyaralásból visszatér, és netán szeptembertől újra kezdődik a cirkusz, akkor megszívtam… )

-Milyen érzésekkel fogadtad a kinevezést, mekkora kihívásnak érzed?

Kovács Sándor: Nem kavarog bennem semmi, szinte gyerekek voltunk mikor elkezdtük ezt az egészet, gondolok itt a csapat gerincére, Karcsi, Ákos, és a többiek... Viszont a kihívás az azért más kávéház, és biztos, hogy nagy. Van egy rendszer, amit Zsolt elkezdett, felépített, abban élünk, ezt továbbvinni vagy megközelíteni is nehéz.

- Azt is nyilatkoztad korábban: „Taníthatatlan, ahogy Zsolt ötvözi a szakmai és a pedagógiai munkát a kosárlabdában, de már talán ráéreztem néhány dologra ebből az elmúlt évek alatt.” Ez azt jelenti, hogy a főbb szakmai irányvonalakban sem várható nagyobb változás, és megőrizzük a Lakosa-éra szellemiségét?

Kovács Sándor: Szakmai irányelvek… Vannak elvárásaink, voltak is, de olyan együttesről beszélünk, akivel heti 6-8 órát dolgozunk, vagyis nem profi csapatról. Ám mindenki tudja és teszi a dolgát. Itt nincs szankció és remélem nem is lesz. Lehet itt változtatni is, ami aztán elvihet minket jó és rossz irányba is.

- Első, illetve legsürgetőbb teendőid? Vezetői egyeztetések következnek a játékosokkal, ebben is döntő szerep vár rád?

Kovács Sándor: A csapat gerince alakulóban van, örülök, hogy pozitívan álltak a dologhoz a fiúk. A vezetőséggel pedig közösen döntünk mindenről és mindenkiről, a lehetőségek azonban nagyon korlátozottak.

-A szakmai stábban nem ez lesz az egyetlen változás. Molnár Miklós, csapatkapitányi teendői mellett edzői feladatokat is ellát - a továbbiakban az U20-as csapatunkat is ő irányítja - és Lakosa Zsoltnak is jut hely továbbra is a kispadon. Hogyan oszlanak meg a szerepek, hogy fest ez a felállás majd a gyakorlatban, edzéseken, meccseken?

Kovács Sándor: Ez jó kérdés, erről még nem egyeztettünk. Mikinek nehéz feladata lesz, az U20 Kőrösön mindig egy nagy falat. A végzős gyerekek, továbbtanulás céljából többnyire elmennek messzebbre, és több a nehezítő körülmény a keret kialakításánál. Nagy az „átjárás” a felnőtt- és a junior csapat között, nem egy hálás feladat egy ilyen „kombinált” társaságot trenírozni. Bízom benne, hogy, majd a kecskeméti egyetem is vonzó lesz a fiatalok számára és továbbtanulás miatt nem hagyják el városunkat, az egyesületet, és akkor talán lesz majd egy jó U20-as csapat is Kőrösön.

Miki azonban minden szempontból rendben van, őt játékosként kezelem, számítok rá! Az idősebb játékosok részéről elhangzó „játszok, játszok, de már had ne kelljen annyit” mondatot az ő esetében nem szívesen hallanám, hiszen benne sokkal több van még, alapemberként tekintek rá. És örülök Zsoltnak!

-A felkészülés kezdete még viszonylag messze van, de tervek, elképzelések és célok már biztosan fogalmazódnak meg benned...

Kovács Sándor: Szokásosan augusztusban kezdünk. Vannak elképzeléseim, és remélem, jó állapotban jönnek edzésre a fiúk. Én még nem várom, életem legrosszabb nyara eddig, nem sok időm van kihasználni, és mindjárt augusztus, és ismét indul a mókuskerék...

- Akkor igyekezz kihasználni még a nyarat, jó pihenést, a munkádhoz, az új feladatodhoz pedig sok sikert kívánunk, hajrá Sólymok! BA

nagykőrösi sólymok kosárlabda egyesület