kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras
kepleiras kepleiras kepleiras

támogatóink
  • Üdvözöljük honlapunkon
2020-01-23 20:04:18 | U18: Könnyek a pályán, az öltözőben, a nézőtéren…

U18: Könnyek a pályán, az öltözőben, a nézőtéren…

Ezt elrontottuk! Hogy mi történt senki nem érti, de nagyon elrontottuk…

Egy álom összetört, keserves az ébredés. Nagy lehetőség előtt álltak juniorjaink, de az utolsó lépcsőfokon megbotlottak és nem sikerült belépni a kapun. A 24 pontos előnyt, egy utolsó perces kosárral elbuktuk a visszavágón. Talán a két kulcsember korai kipontozódása miatt pánikoltak be, vagy eleve nem hittek, nem bíztak eléggé magukban a fiúk?! Nem tudni, de a második félidőben egészen egyszerűen összeomlott a csapat. Az ok, az okok most igazán nem is érdekesek. Ma nem! Holnap, és a folytatásban azonban igen. Az önmarcangolás teljesen felesleges, az önsajnálatnak pedig nincs helye, ám le kell vonni a tanulságokat, mert ebből okulni kell, de most már előre kell tekinteni!

Amilyen csodálatos tud lenni a sport, olykor annyira kegyetlen is. A régiós döntőn és a keresztbejátszás első - hazai – mérkőzésén előbbi-, szerda délután Dombóváron ez utóbbi arcával szembesültünk.

A csapatot szép számban elkísérő lelkes szülők és szurkolók nem hittek a szemüknek, és fátyolos tekintettel, de tehetetlenül nézték, hogy a meccs végén a sírással küszködő játékosok teljes letargiában vonszolják magukat az öltözőbe. Itt már nem segíthettek. A meccs közben mindent megtettek, nagy szurkolással támogatták a csapatot, de ezúttal mindhiába. A srácok akartak, csinálták, küzdöttek, de mintha béklyót helyeztek volna rájuk. Rengeteg rossz döntést hoztak, hibát-hibára halmoztak, és mentálisan veszítették el a párharcot.

De azért, hogy idáig is eljutottak, nagyon megdolgoztak, rengeteg nagyszerű teljesítmény áll e mögött. Kosársulik, kosárakadémiák, sokkal nagyobb lehetőségekkel rendelkező egyesületek csapatait megelőzve értek el idáig, a kiemelt bajnokság küszöbére. Ők, vagyis a „mi kis csapatunk". Ezért mindenképpen jár a dicséret a srácoknak és edzőiknek egyaránt. 

Dombóvári Kosársuli KE - Nagykőrösi Sólymok KE 70-44 (16-14, 13-13, 19-11, 22-6)

Meccsbeszámoló hamarosan, az eredmények menüpont alatt.