A Honvéd más kávéház...
Nagykőrösi Sólymok KE U20 – Budapesti Honvéd SE U20 52 -100 (8-26, 15-27, 15-24, 14-23)
Sólymok: Kocsis Attila 18/3, Kovács András 6/6, Fruktusz Kevin 6/3, Rácz Tamás 5/3, Filep Áron 4/3, Rácz Zénó 4/3, Kakulya Sándor 3/3, Nyerges Gergő 2, Erdei Bence 2, Blahut Bence 2, Szécsény Erhard, Irimia Krisztián; Edző: Molnár Miklós
A múlt heti értékes idegenbeli győzelem egy kis plusz önbizalmat is adhatott a fiúknak, ami el is kélt, hiszen a tabella első helyén álló, eddig összesen kétszer botló Honvéd akadémistáival kellett farkasszemet nézniük a bajnokság utolsó előtti fordulójában. Nos önbizalom, ide vagy oda, a fővárosiak egy csepp esélyt sem adtak fiainknak...
Honvéd triplával vette kezdetét a találkozó, amire Fruktusz Kevin is trojkával válaszolt. Filep Áron is hamarjában bevágott egy hármast, ám ezzel szinte el is lőttük a puskaport az első negyedre. Minden labdáért, minden dobóhelyzetért hatalmasat kellett küzdeni a fiúknak, a palánk alatti területeket uralta a Honvéd, a távoli kísérletek célt tévesztettek, és a lepattanókat is a vendégek csípték el jellemzően. A Honvéd jó százalékban használta ki lehetőségeit, míg nekünk - Kocsis Attila révén - már csak a büntetővonalról sikerült bevenni a gyűrűt az első negyed végén, mely 8-26-os állással zárult.
A második etap is Honvéd találattal indult, erre válaszként Rácz Zénó triplája zúgott be, majd született még három Rácz pont, egy Zénó büntetője által, kettő pedig Tamás szép befejezéséből, de mindez hat perc alatt, miközben a Honvéd nem spórolt a kosarakkal. (14-37) Áron értékesített egy büntetőt, majd Kevin tört be remekül, a félidő zárásaként pedig Kovács András villantotta meg tudását, két triplát süllyesztett el egy perc alatt, de a zárszó a vendégeké volt, és a szünetre már tetemes hátrányban mentünk. (23-53)
A harmadik negyed sem indult jobban az első kettőnél, és a Honvéd tovább növelte előnyét. Kocsis Attila tette fel jól, Kakulya Sanyi suhintotta be a hárompontos vonalon túlról, de továbbra is megszenvedtünk minden apró lehetőségért, tiszta dobóhelyzetet nem is tudtunk teremteni, a levegőt is elszívta a fővárosi alakulat a fiúk elől. Sajnos még a büntetők sem mind értek célba, Attila és Kevin is egyet-egyet tett helyre. Attila talált rést a pajzson és fejezett be jól három támadást is, ezek közé még beékelődött egy Erdei Bence találat is, de mivel a Honvéd ebben a tíz percben sem lazsált, a távolság nagyra nőtt... (38-77)
A záró szakasz sem hozott változást, ezúttal is akadtak jó megoldásaink és szép befejezések, ám leginkább ki kellett brusztolni a dobóhelyzeteket, amelyek szorongatott helyzetből többnyire célt is tévesztettek. És ahogy szinte végig a meccsen, a labda felhozatala is problémát okozott az agresszíven letámadó Honvéd „jóvoltából”. Kocsis Attila gyömöszölte be közelről, Rácz Tomi távolról küldte be, Nyerges Gergő villant meg, majd Blahut Bence emelt rá hibátlanul ballal egy tempót, ám eközben a védekezést továbbra sem tudtuk megoldani a fővárosi tornyokkal szemben, így az olló tovább nyílt. Kocsis Attila vágott be egy hármast, majd három perc pontcsendünk után övé volt az utolsó találatunk is, egy szerzett labdával iramodott meg és helyezett a gyűrűbe.
A pontarány mellett sokatmondó adatok, a lepattanózást 18-42 arányban nyerték a vendégek, az eladott labdákat tekintve pedig 31-19 az arány...
A srácok igyekeztek megnehezíteni a vendégek dolgát, de a meccs legnagyobb részében a vendégek akarata érvényesült, s ez a különbségben is megmutatkozott. Csapatunknak nincs szégyenkeznivalója, a Honvéd más kávéház... Mi pedig nagyon örülünk továbbra is a tabellán elfoglalt értékes 7. helyezésünknek.
Molnár Miklós: Voltak jó periódusaink a mérkőzésen, de sajnos a meccs kétharmadában alárendelt szerepet játszottunk a nagyon erős Honvéddal szemben. A hibáinkat ki kell javítani és menni tovább, a következő meccsen újra megpróbáljuk!