Kasza Hunor extrája is kevésnek bizonyult…

Nagykőrösi Sólymok KE - BDSEbasket/A 68-77 (15-21, 14-17, 20-18, 19-21)

Kasza Hunor 38/6, Kocsis Attila 15, Szécsény Erhard 6, Filep Áron 5/3, Kozma Gergő 4, Irimia Krisztián, Márton Máté, Rácz Zénó, Kis Bence, Simon Róbert, Fruktusz Kevin; Edző: Mérész Tamás

Nagyon vártuk a pillanatot, hogy juniorjaink hazai pályán is bemutatkozhassanak az Országos Főtábla küzdelmeiben! De nem egészen így képzeltük… De gyorsan szögezzük is le, hogy legkevésbé az eredmény miatt élhettük meg „illúzióvesztésként” a debütálást. A járványhelyzet alaposan átírta egyesületünk életét is, és ami a rengeteg nehézség közepette különösen fájó, hogy sem mérkőzést játszani, sem edzést tartani nem tudunk a megszokott környezetünkben. Tanintézmények tornacsarnokaiból kiszorult a testnevelés órákon kívüli sport, egyéb lehetőség, mint például egy saját-, vagy városi sportlétesítmény híján pedig marad az utazás. Edzésszámban és elvégzett munkában tehát eleve hátrányból indulunk legtöbb riválisunkkal szemben, mert azt aligha lehet ideálisnak nevezni, hogy juniorjaink edzésre is alkalmanként 60 vagy 90 km-t buszoznak, attól függően, hogy Kiskunfélegyházán vagy Tiszakécskén van lehetőség a gyakorlásra. De még annak is örülni kell, hogy egyáltalán van lehetőség…

Fiataljaink mindezek dacára remekül rajtoltak, első három, idegenben játszott meccsüket megnyerték, de ilyen feltételek mellett hosszabb távon lehetetlennek tűnik tartani a lépést vetélytársainkkal. A hazai szereplést október 28-án, „idegenben- otthon” kezdhették Mérész Tamás fiai. Kiskunfélegyházán fogadtuk a csoport egyik favoritját, akikkel szemben az előbb felsoroltak mellett még jelentős magassági és fizikális fölényük miatt is hátrányból indultunk. A BDSEbasket/A szintén hibátlanul rajtolt, ők négyből négyet nyerve érkeztek Félegyházára, és láthatóan nagyobb önbizalommal, mint a mieink…

A feldobást követően gyorsan kirajzolódott, hogy a centiméterek és kilókból adódó hátrány csak nagyon gyors és bátor játékkal és pontos távoli dobásokkal kompenzálható. Az első percekben Szécsény Erhard és Kocsis Attila is villámléptekkel törte át a sudártermetű védők gyűrűjét, de nem tudtuk tartani a lépést a közelről és távolról is nagyon jó százalékkal dobó vendégekkel. A 6. percben a harmadik sikeres triplájukat szerző budaörsiek 10 pont előnyre tettek szert. Eközben Erhard a combját fájlalta egy előző napi „medvepuszi” miatt, Filep Áron pedig az egészségügyi személyzetet foglalkoztatta, a hátát kellett jegelni egy nagy esést követően. Időt kért Mérész Tamás, és a röpke megbeszélés után Attila forgolódott jól, két támadást is sikeresen fejezett be, de közelebb jönni csak az első negyed végén tudtunk, Kasza Hunor két nagyszerű betörése révén… (15-21)

A második tíz perc a vendég részéről triplákkal indult, de Hunor is megmutatta, hogy ebben a műfajban is otthon van. A védekezésünk bekeményedett, de mivel a távoli dobások mellett a büntetőket is sorra elhibáztuk, csak a játékrész közepén jöttünk közelebb, amikorra már Hunor jól belőtte magát. Több jól kivédekezett vendégtámadást követően esély nyílt volna akár egyenlíteni is, ehelyett a dudaszó előtt még négy büntetőt értékesített a BDSE, és újra nőtt a hátrányunk. (29-38) 

A szünet után sem nagyon tudtunk mit kezdeni az előttünk tornyosuló fallal, nem találtuk a rést, és az első félidei 16/1-es triplamutatónk sem adott okot a bizakodásra. A srácok kissé kétségbeesetten járatták a labdát és keresték a lehetőségeket, és többször is kényszerűségből dobtunk, mert elfogyott a támadóidő. A védekezésünket pedig tovább nehezítette, hogy nagyon szaporodtak a személyi hibák. Hunor húzta a szekeret pontjaival, őt továbbra sem tudták megállítani. Hajtottak, küzdöttek a fiúk, igyekeztek gyorsítani a tempót, ennek eredményeként több labdát szereztünk, és néhány végig vitt akcióval a nyakukon voltunk. Sőt… Felcsillant az esély a bravúrra is… Hunor sokadik remek megmozdulása egyenlítést hozott (49-49) Ám ez a folyamatos kapaszkodás felemésztette az erőnket és fordítani már nem sikerült. A negyed vendégpontokkal zárult, mínusz hétről (49-56)indult az utolsó etap...

Ami rosszul indult… Az első két percben mi kihagytuk, ők bedobták. Esélyeinket pedig ezt követően az sem javította, hogy Erhard kipontozódott, majd pedig Attila - már a kezdéskor befáslizott - bokája aláfordult, mindketten a padról figyelték, ahogy a vendégek előnye tovább duzzadt… Hunor azonban szenzációs teljesítményével meccsben tartotta a csapatot. Lepattanókat szedett, faultokat harcolt ki, és ő szerezte a pontok zömét is. Ám ma ez is kevésnek bizonyult…  A meccs végén Áron keze is sült közelről-távolról is, Gergő és Attila is betalált még, de ezek már csak szépségtapaszt jelentettek. Ahogy az is, hogy Kasza Hunor zárt a mezőny legjobbjaként.

A csoport egyik prominense ellen maradtunk alul, de egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet, csüggedésre semmi ok. Fel a fejjel srácok, gyerünk tovább! Hajrá Sólymok!

Mérész Tamás edző:Sajnos nem úgy sikerült az első hazai mérkőzésünk, ahogy szerettem volna. Nem voltunk fejben itt a meccsen és fáradtak voltak a srácok. Védekezésben sokszor lemaradtunk, támadásban nem mozogtunk és nagyon statikusan játszottunk, a külső dobásaink sem sikerültek.  Küzdöttünk, voltak fellángolásaink, de ez kevés volt a győzelemhez. A következő mérkőzésre megpróbáljuk ezeket kijavítani.