A csapatmunka diadala! A Fiú Junior Regionális Bajnokság Keleti régiójának bajnokcsapata, a Nagykőrösi Sólymok KE U18!

Nagykőrösi Sólymok KE – Lehel Kosársuli 87-72 (25-25, 17-14, 20-23, 25-10)

Sólymok: Kasza Hunor 25/9, Mester Márk 25/3, Kakulya Sándor 14/12, Kocsis Attila 9/3, Nyerges Gergő 7, Filep Áron 4, Szécsény Erhard 3/3, Irimia Krisztián, Méhesi Ákos, Bartus Levente, Zagyi Attila, Gál Gergő; Edzők: Kovács Sándor, Fehér Ádám

A vasárnapi első találkozón, az extra védekezés bravúrt eredményezett, így délután, a régiós döntő első helyéért léphetett pályára csapatunk a Kossuthban, meglepően sok néző előtt.

S, bár nagyon bíztunk juniorjaink sikerében, de azt biztos nem sokan gondolták, hogy az elődöntőben nyújtott extra teljesítmény után bő két órával, még egy újabb fantasztikus produkció benne van a fiúkban… De bennük volt! Megcsinálták!

A Lehel Kosársuli ellen az utóbbi időszakban, - szintén a regionális küzdelmekben - nem sok babér termett , de most hazai pályán, itt volt a lehetőség, hogy végre Sólymok sikerrel záruljon a párharc. Két nagyon hasonló szerkezetű csapat nézett egymással farkasszemet a feldobásnál, mindkettő győzelemre éhesen, nagyon motiváltan. A Nyíregyháza elleni elődöntő rengeteget kivett a srácokból, de ennek nyomait sem lehetett látni, jókora plusz erőt adott a bravúr és sugárzott az arcokról a bizonyítási vágy.

Hatalmas elánnal és szenzációs védekezéssel kezdtünk most is, félő volt, hogy a magunk diktálta iramot nem fogjuk bírni. Hunor kezdte a pontgyártást, közelről és a hárompontos vonalon túlról is jól emelte rá. Mindkét együttes jó százalékkal értékesítette helyzeteit az első perctől kezdve, így fej-fej mellett haladtak a pontszerzésben. A gyors, de szépen felépített támadásainkból, bátor betörésekből szerzett kosarainkra a vendégek triplákkal válaszoltak. Ahogy várható volt, magas hőfokú csata zajlott, már az elején is olyan érzelmeket váltott ki minden találat, mintha már egy szoros végjátéknál tartana a meccs. Minden labdáért, és minden kosárért nagyon meg kellett küzdeni, így a személyi hibák is gyűltek. Ami nagyon rosszul érintette a mieinket, hogy Nyerges Gergő, a védekezés egyik alap pillére ellen már a harmadik faultot fújták be. Az első negyed zárásaként Szécsény Erhard vágott be egy hármast, ezzel az első tíz perc egállal zárult. (25-25)

A második etapot is Sólymok tripla nyitotta, szerzője Kakulya Sanyi volt, aki mindvégig forintos labdákkal szolgálta ki társait, de a tripla kísérletekkel az elődöntőn sem volt szerencséje, és ezen a meccsen elengedett távolijai is leszédültek, kipördültek, de végre megtört a jég. Folytatódott az őrületes versenyfutás, mindkét csapat beleadott apait-anyait, és remek színvonalú mérkőzést produkáltak. A felnőttek közt is szerepet kapó Mester Márk sokadik „felnőtt” megmozdulása előbb egy közeli, majd egy hárompontos kosarat hozott.  Kocsis Attila is bátran vállalkozott, triplájával hét ponttal vezettünk. (36-29) Ezt azonban három perc kosárcsend követte részünkről, és két triplával fel is zárkózott a Lehel. Lélektanilag a legjobbkor süllyesztett el egy újabb triplát Sanyi. Három ponttal álltunk előbb a nagyszünetre indulván. (42-39)

A pihenő után megújult erővel egész pályán letámadtunk, és gyors akciókat vezettünk. Márk vezette a rohamokat, két betörése öt pontot jelentett, mert a másodiknál plusz büntetőt is értékesített. Hunor suhintott egy triplát, de beütött a krach… Márk és Gergő is cserepadra ült, mindketten 4. személyi miatt. Ez alaposan megzavarta a csapatot, a Jászberény ismét fordított, öt ponttal álltak jobban. (52-57) A megtorpanás mellett azon sem lehetett csodálkozni, hogy jöttek hullámvölgyek a játékban, azon viszont annál inkább, ahogy a csapat kihúzta magát ebből. Egymásért küzdve, egymást segítve haladtak a hatalmas bravúr felé a fiúk, és ezúttal Hunor húzta a szekeret betörésből, egyéni akcióból szerzett pontjaival. „Sanyika” remekbe szabott triplájával pedig ismét döntetlenre állt a meccs, 62-62-nél jött a harmadik játékrész végét jelző dudaszó.

A negyedik negyedben már folyamatos volt a szurkolás, ami sokat segített a fiúknak. Nagy kérdés volt, hogy ki tud higgadtabb maradni az idegek harcában, ki tud jobban összpontosítani a kiélezett helyzetben.  Sanyi keze nem remegett meg, triplájával visszavettük a vezetést. Márk kettese után azonban megint a vendégek percei következtek, és fordítottak is. Gergő kipontozódása pedig kifejezetten bajt sejtetett, de a Lehel kulcsemberei közül is szállt ki játékos az 5. személyi hibája miatt. A tét súlya egyre jobban nyomta a vállakat, ezt kimaradt büntetők és elhibázott mezőny kísérletek is jelezték. Erőn felül küzdöttek a srácok, a Sólymok-szív vitte őket előre, a Kovács-Fehér edzőpáros fanatizmusa, lelkesítése, és a közönség fergeteges biztatása pedig sokat segített, hogy ne ijedjenek meg a nagy lehetőségtől. 69-69-nél aztán a rejtett erőtartalékok is előkerültek, és még egy fokozattal feljebb tudtunk kapcsolni. Ez pedig egy parádés végjátékot eredményezett. Az utolsó négy percben egy 18-3-as rohammal küldtük padlóra ellenfelünket… ne feledjük, az NB1/A csoportos Jászberény utánpótlás csapatát. Márk, Hunor és Kocsis Attila kosarai végképp megtörték a Lehel ellenállását, és Áron is hozzátett 4 pontot még a kosár parádéhoz. A közönség állva tapsolt, a játékosok pedig alig akarták elhinni, hogy sikerült, megcsinálták. Zúgott a „Szép volt fiúk!” És valóban, nagyon szép volt fiúk!

Ezzel a tornagyőzelemmel, a Keleti régióból mi folytathatjuk tovább a küzdelmet, és hatalmas lehetőség kapujában áll junior csapatunk! Bejutottunk a „keresztjátékba”, ami azt jelenti, hogy egyetlen párharcot kellene megnyerniük, hogy az országos bajnokság mezőnyébe, vagyis a legjobb 16 közé kerüljenek.

Kovács Sándor: A Jászberény ellen egy igazi ki-ki meccset játszottunk a továbbjutó helyért! Ugyanolyan szerkezetű és szerintem még mentálisan is nagyon hasonló a két csapat. Mondtam is a fiúknak, hogy nüanszokon fog eldőlni a meccs, és az számíthat majd elsősorban, hogy ki marad higgadtabb. Sikerült tartani egész végig azt a hihetetlen mezőnymunkát, amit az első meccsen is, és a kipontozódásokból is a Jászberény jött ki rosszabbul. A fiúk erőn felül teljesítettek, és a közönség is belehajszolta a csapatot a győzelembe. A végeredményből talán úgy tűnhet, hogy sima mérkőzés volt, de csak az utolsó két percben alakult ki a nagyobb különbség, miután tulajdonképpen már eldőlt a meccs. Gratulálok a csapatomnak a kiváló teljesítményhez, és gratulálok a jászberényieknek is!