nagykőrösi sólymok kosárlabda egyesület
Amennyire jól sikerült a múlt heti idegenbeli rajt, annyira nem jól sült el a hazai nyitány...
Nagykőrösi Sólymok KE – Dunaharaszti MTK 61 -63 (15-17, 23-16, 15-16, 8-14)
Sólymok: Csorvási Milán 16, Mészáros Bence 12/6, Mári György 8, Tóth Bence 5/3, Fehér Péter 3; Csere: Molnár Miklós 11/9, Tóth Márk 2, Hőgye Attila 2, Béres Benedek 2, Kónya Levente, Filep Áron, Sárai-Szabó Zsolt;
(Molnár Bence ujjsérülése sajnos komolyabbnak bizonyult, így rá nem számíthattunk, és kérdéses, hogy még mennyi ideig kell nélkülöznünk...)
DMTK: Simonics O. 14/6, Burai R. 10, Bus I. 7/3, Horváth N. 2, Rozs M.; Csere: Pafféri P. 14/6, Tóth K. 9, Fekete B. 7/6, Simonics L, Vincz B., Bocsárdi G., Dorogi E.; Edző: Ughy Albert, Riskó Dávid
Az idegenbeli nyitányon aratott győzelem után péntek este arra készültünk, hogy a második sikert is elkönyvelhessük, ezúttal hazai pályán. Persze ez korántsem ígérkezett könnyű feladatnak, hiszen a DMTK is kiváló játékerőt képvisel, ezt az előző idényben is megtapasztaltuk, és az első fordulóban nyújtott teljesítményük is erről tanúskodik. Pest megyei riválisunk a Hódmezővásárhely gárdáját küldte padlóra, 30 ponttal bizonyultak jobbnak a Kosársulinál.
Tavaly szeptemberben mi is alaposan megszenvedtünk ellenük a Kossuthban, majd a februári visszavágón is, ám mindkétszer nyertünk, „orrhosszal”. A rájátszásban is találkoztunk, de azt nem szívesen említjük... A már teljesen leeresztett és erősen foghíjas együttesünk két igen méretes zakót kapott a DMTK, lendületbe jött csapatától, akiknek óriási motivációt jelentett, hogy óriási hajrával, az utolsó pillanatban kiharcolták a playoff-ba jutás lehetőségét.
Abból a gárdából távozott ugyan a tavalyi idényben a legjobb teljesítményt nyújtó Boinitzer Dávid, ám érkező oldalon is akad olyan játékos, Bús Iván személyében, aki hatalmas rutint hozott a nagyon jó képességű fiatalok közé. A Nyíregyháza ex-csapatkapitánya, igen jelentős élvonalbeli tapasztalattal rendelkezik, magára ölthette korábban az Atomerőmű SE, a Sopron és a Falco mezét is. Szintén nagyon nagy erősítést jelent a DMTK számára, a hosszú sérüléséből visszatérő Burai Róbert is, aki az előző fordulóban 29 pontot termelt a Vásárhely ellen. És - többek között – korábbi játékosunkról, Rozs Mátéról sem szabad elfeledkezni, aki éppen ellenünk érte el NBI/B-s pontcsúcsát (28), a májusi találkozón.
Vagyis, nagyon ott kellett volna lenni mindenkinek a pályán péntek este, minimum a Győrben mutatott második félidei játékra lett volna szükség, ám ez nem így alakult...
Jó hangulatban és jól indult a mérkőzés, Mári Gyuri talált be az első támadásból, Tóth Bence pedig triplával köszönt be a következő akció végén. (5-0) Ám mintha a kézifék beragadt volna, percekig csak helyzetekig jutottunk, de a dobások célt tévesztettek. A másik oldal sem jeleskedett, nagyon „idény elejire” sikeredett a játék. Miközben Mészáros Bence egyik büntetője és Molnár Miklós közelije került a helyére, ellenfelünk is megkezdte a pontgyártást. (8-6) Mészi hárompontosa váltott ki nagy nézőtéri ovációt, és Tóth Márk két jól elvégzett büntetőjével továbbra is vezettünk, (13-9) ám a negyed utolsó előtti percében egyenlítettek a vendégek. Csorvási Milán tette fel jól, viszont a dudaszó előtt DMTK hárompontos landolt a gyűrűnkben, így az első tíz perc végén 15-17-et regisztrált az eredményjelző... (Majd még továbbra is, egészen a szünetig, mivel az eredményjelző is lefagyott...)
Az időmérő szerencsére működött, a meccs tovább zajlott, és fej-fej mellett haladt a két csapat. Gyuri szép találatát követően Mészi vágott be egy triplát, Milán emberrel a nyakán oldotta meg jól, ám mindenre jött válasz, sőt a vendégek álltak előrébb a negyed közepén. (22-26) Egy „csontnélküli” hárompontost követően - hosszú idő után, végre újra - zengett a csarnokban a „Mixi! Mixi!”, visszatérő kapitányunk tripláját fogadta óriási üdvrivalgás. Milán tett négy pontot a közösbe, mezőnyből és a büntetővonalról is hibátlanul célozva, és Fehér Peti 2+1-es befejezésével már mi álltunk előrébb. (32-28) Milán újabb két büntetőt tett a helyére, amire válaszul vendég tripla érkezett, de Mixi is bemutatott egy újabb remek darabot ebből a műfajból, majd zárásként Mészi büntető alakította ki a 38-33-as félidei állást.
A második félidőre az eredményjelző megjavult, ám - nagyobb bánatunkra - csapatunk játéka ezzel fordított arányban alakult, főképpen az utolsó tíz percben...
Milán villant a harmadik etap nyitótalálatát megszerezve, (40-33) majd a következő befejezés után is a neve mellé került két pont, a 7 egységnyire nőtt előnyünket ezzel tovább őrizve. Mészi kosarának örvendhettünk, ahogy Milán újabb jó megoldásának, aki ezúttal egy támadó lepattanót helyezett vissza védők szigorú szorításában. (46-40) Szívósan kapaszkodtak a vendégek, nagyon jókor köszönt be Béres Benedek, és Mixi újabb triplája is újra felénk billentette a mérleg nyelvét. (51-44) Hőgye Attila begyűjtött egy támadó lepattanót, azt nagyszerű mozdulattal pakolta a gyűrűbe, ám mivel a negyed utolsó két percében már csak a vendégek támadtak eredményesen, 53-50-el zárult a játékrész.
Ahogy azért az előre is szinte borítékolható volt, szoros és kiélezett negyedik negyed következett, ám arra nem számítottunk, hogy számunkra szomorú végkifejlettel...
DMTK tripla nyitotta az etapot, majd átvették a vezetést is... Rendkívül gyenge dobóteljesítményt nyújtottunk, és futottunk az eredmény után. Gyuri két szép befejezése hozott négy pontot négy perc alatt, ami nem sok jót vetített előre, az pedig főleg nem, hogy a következő három percben egyáltalán nem találtunk a gyűrűbe. (57-62) Időkérésekkel sem sikerült elmozdítani a csapatot a holtpontról, és nagy küszködéssé vált a küzdelmünk. Tóth Bence 39. percben született, reményt jelentő találata után, jó védekezéssel és Mészi remek befejezésével ott voltunk a fordítás kapujában is (61-62) ám - óriási izgalmak közepette - ez már nem sikeredett... A vendégek egy büntetőt értékesítettek, támadhattunk az egyenlítésért, - esetleg triplával a győzelemért is - sikerült is két dobóhelyzetet kialakítani. Előbb távolról, az lejött, de Gyuri letépte a lepattanót, így újabb lehetőségünk adódott, ez már közelről, ám a labda - irtó fájdalmasan – lecsorgott a gyűrűről és még fájóbban meg is szólalt a meccs végét jelző duda...
Nagyon nem úgy sikeredett a meccs, ahogy elterveztük, de máris a folytatásra kell koncentrálni, hiszen a jövő héten két nehéz idegenbeli találkozó vár a csapatra, hétfőn Hepp Kupa mérkőzés Vásárhelyen, pénteken bajnoki meccs Békéscsabán. Hajrá Sólymok!
Edzői nyilatkozatok:
Kovács Márk: Nagyon gyengén játszottunk csapatként, és a mezőnysorunk gyengén teljesített. Szerkezetben erősebb csapat vagyunk, de nem tudtuk kihasználni. Nehéz bármit mondani egy ilyen vereség után. Ennél több energia, és pontosság kell...
Ughy Albert: Először is gratulálok a csapatomnak! Abszolút nem játszottunk jól és egy nagyon kemény mérkőzés volt, s úgy gondolom nem feltétlen mindig igazságos döntés született a játékvezetők részéről, de ezt nem vettük fel, és a végletekig küzdöttünk. A második félidőben sokkal jobban megvalósítottuk azokat a dolgokat, amit a mérkőzés előtt elterveztünk, talán ez volt a győzelem kulcsa, és az akarás. Tudom, hogy ez közhelynek tűnhet, de még egyszer mondom, borzasztó nehéz meccs volt, és nem gondolom, hogy innen sok csapat távozik győzelemmel a szezon során, ezen nagyon meglepődnék. Sok sikert kívánok a nagykőrösieknek a továbbiakban!
A mérkőzés eredménye sajnos nem a szánk íze szerint alakult, ám ezt követően máris jött a kedélyjavító, egy szívet melengető eseménnyel zárult a tegnap este...
Egy nyár végi posztban jelentettük be Mácsai Karcsi döntését, mely szerint szögre akasztja kosaras cipőjét. (Természetesen nem ez okozott örömet számunkra, illetve nem is erre gondolunk, mint kedélyjavító...) Akkor is leírtuk, hogy nagyon nehéz lenne beleszorítani néhány mondatba, amit szeretnénk megköszönni Karcsinak, de a tegnapi meccs után ezt szóban is elmondta – vezetőségünk részéről - Bányai Viktor, egy nem mindennapi, de nagyon felemelő esemény keretében...
Szurkolóink megmutatták, hogy mennyire szeretik Karcsit, akire a „Sólymok-szív” és a „Sólymok-attitude” egyik legnagyobb megtestesítőjeként tekintenek, valamint a „B-közép” tiszteletbeli tagjává fogadták. Karcsi azt ígérte ugyanis, - amikor a „Hogyan tovább?”-ról kérdeztük - hogy a meccseken a B-középből drukkol ő is. Ennek apropóján pedig kapott is tegnap nélkülözhetetlen dolgokat, így szurkolói pólót és egy dudát.
Ehhez annyit szeretnénk mi is hozzátenni, hogy nagy öröm számunkra is szurkolóink megnyilvánulása, és büszkék vagyunk, hogy ilyen szerető és támogató közeg vesz körül minket.
És, ahogy a nézőtéren kifeszített molinón is olvasható volt: Mindent köszönünk Karcsi!