Második idegenbeli meccsüket is behúzták fiaink, Eger után Sopronból is győzelemmel tért haza U20-as csapatunk!

SMAFC 1860 Kosárlabda Akadémia U20 - Nagykőrösi Sólymok KE U20 61-72 (20-11, 18-17, 7-26, 16-18)

Sólymok: Kocsis Attila 18/3, Szécsény Erhard 13/6, Kovács András 11/9, Filep Áron 10/3, Mári György 9, Sárai-Szabó Zsolt 6, Farkas Dominik 5/3, Szurnyák Zsombor, Kajári Levente, Nagy Benjámin

Több alapember (Irimia K., Hőgye A., Rácz Z.) is hiányzott az „utaslistáról” a Sopronba tartó buszon, és a meccs első negyedében úgy tűnt, hogy ez döntően befolyásolhatja is a végeredményt. Álmosan, tompán, rengeteg hibával kezdtünk, négy percig góltalanul. Ekkor Filep Áron triplával avatta fel a soproni gyűrűt, ám csak araszoltunk ellenfelünk mögött. Éppenhogy csak kétszámjegyűre alakítottuk pontjaink számát az első játékrész végére.

A második etapban már több volt a pozitívum, de a jótól messze jártunk a játékot illetően. Kocsis Attila és Szécsény Erhard pontjaival feljebb kapaszkodtunk, és Farkas Dominik hárompontosával fel is zárkóztunk (26-25), de a negyed végén a hazaiak domináltak és 10 pontos előnyt csikartak ki az első félidő végére. (38-28)

A szünetben akadt mondandója bőven Fehér Péternek... A „fejmosás” használt is, mert óriásit változott a játék képe.

Áron villant meg a harmadik negyed elején, majd ha nem is varázsütésre, de fokozatosan vettük át az irányítást. Letámadással összezavartuk a hazaiakat, alig jutottak el a palánkunkig, és a kényszeredett befejezések nem is jártak sikerrel. Ellenben nálunk a dobószázalék is jelentősen feljavult, és az 5 triplával (Kovács A. 3, Szécsény E. 2) fűszerezett harmadik negyedben a 10 pontos hátrányt, 9 pontos előnnyé fordítottuk át. (45-54)

A negyedik játékrész is a terveink szerint alakult, főleg az első szakasza. Egy 11-0-s futással tovább növeltük a különbséget. A végén zárkóztak ugyan a hazaiak, de a győzelem ekkor már zsebben volt.

Szép volt fiúk! Szombaton, hazai pályán, a Veszprém ellen is hasonló teljesítményt várunk!

Fehér Péter edző: Hosszú utazás után érkeztünk meg a meccsre, talán ennek is tudható be, hogy az első két negyedben kissé tompán és feszülten is játszottunk. A helyzeteink már ott is meg voltak, de mégsem jött össze semmi, ettől pedig még stresszesebben játszottunk. Félidőben aztán rendeztük a sorainkat. Egy védekezés váltással, kellő agresszivitással és higgadtsággal, könnyű kosarakat szerezve, sikerült átfutni az ellenfelünkön a harmadik negyedtől, és megnyertük a meccset.